Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban

NAGYNE BATARI ZSUZSANNA földi párhuzam is akad: az amerikai különálló konyhák a déli államokban, ahol a rabszolgatartás, faji megkülönböztetés miatt új értelmezési dimenziót nyer a hely, amelyet a főépülettől szeparál­tan építenek fel, a társadalmi elkülönülés térbeli kifejeződéseként, de olyan helyen, ahol az ültetvényes kontroll alatt tarthatja a rab­szolgáit. Ezek a konyhák kiegészülhettek nyári konyhákkal, ame­lyekhez némely esetben a szolgák hálóhelyéül szolgáló helyiségek is csatlakoztak.24 Ehhez hasonló jelenség, ha a nyári konyhában lakik a cseléd, ennek emlékére a terepmunkám során egy gömört kisnemesi faluban, Nemesradnóton bukkantam. A sokféle feladat közül azonban a nyári konyha elsődleges funkciójának alapjául szolgáló ételkészítési, tartósítási munkák szinte minden időben és helyszínen megtalálhatók voltak. A nyári konyhában végzett feladatok A nyári konyhának már a neve is utal a használat szezonális jel­legére. Bár vannak egész éven át működő nyári konyhák, ezek szinte mindig átveszik a lakóépület fő konyhájának funkcióit, és a lakóházban található konyha funkcióváltozását eredménye­zik. Ezek a terek ezután szolgálhattak szobaként, előszobaként vagy ebédlőként is. Vagyis vannak olyan esetek, amikor a nyári konyha átveszi a konyha/lakókonyha funkcióját, így az elneve­zés nem az eredeti szezonális használatot takarja. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nyári konyha funkcióval más el­nevezés esetén is lehet találkozni, így a kiskonyha, lacikonyha, főzőkonyha, alsó konyha, oldalkonyha, sütőkonyha és ezeknek a kifejezéseknek különféle változatai utalhatnak ugyanerre az épülettípusra vagy funkciómegosztásra is. A sütőház kifejezés által takart épület jelenthet funkcióbeli átfedést, de elkülönült épülettípust is. Kutatásom során ezeket az elnevezéseket kont­extusukban vizsgálom. A nyári konyha tehát tavasztól őszig használt tér, ahol a j ó idő­vel párhuzamosan megjelennek a konyhai eszközök, az élelmi­szerek és a gazdasszony. Sok esetben külön felszerelés található a nyári konyhában, de arra is bőven akad példa, hogy ilyenkor kiköltöztetik a konyhát a házból, szó szerint. Ez azt eredményezi, hogy bizonyos feladatokat bent nem is lehet elvégezni. A nyári konyha feladatainak összesítésekor érdemes megjegyezni, hogy már a lakóház konyhájának füsttelenítésével, a tüzelőberendezé­sek udvarra költöztetésével kialakult a konyhának egy, az addi­ginál komplexebb funkciórendszere, ekkortól több házimunka helyszínévé vált, ide összpontosult a főzésen kívül az étkezés is, hiszen megnőtt a konyha területe, füstmentes és ezáltal tiszta lett.25 Ez a folyamat az ország különböző területein különböző időben folyt le, majd a nyári konyhák térnyerésével ezek vették át a komplex feladatokat. A nyári konyha főként a mindennapos ételkészítés, illetve a kertben, határban megtermelt vagy összegyűjtött termények fel­dolgozásának helyszíne. A nyári konyha háztartási munkákban, a család életében és a végzett feladatokban betöltött szerepére utal az a tény is, hogy milyen változatos alaprajzzal dokumentált 24 Adams Robin 2010.1 -12. és Vlach 1993.43-62. 25 Szuhay 1994.350-352. épületről van szó. A téma szempontjából is lényeges helyiségek a pince, kamra (spajz), magtár, füstölő, szín, szoba, kemencét magába foglaló nyitott vagy zárt helyiség és ezeknek különböző variációi. E mellett istálló, disznóól is állhatott mellette. A nyári konyha tisztálkodásban betöltött szerepére utal, hogy a 20. szá­zad végén néhol fürdőszobával egészítik ki, az ételkészítésben és ételfogyasztásban betöltött szerepét jelzi, hogy ugyanekkor akár ebédlővel is bővítik. Az ételkészítést, feldolgozási, tartósítási folyamatokat ille­tően a kertben megtermelt vagy a környező erdőben-mezőn összegyűjtött gyümölcsök, zöldségek, a hús- és tésztafélék kü­lön csoportjai említhetők. Nem célunk itt a kerteket a bennük termő zöldségek és gyümölcsök szempontjából elemezni, ezért a növényi sokféleség illusztrációjaként álljon itt egy noszvaji adatközlő által leírt kert, amelyben a következő növények szere­pelnek: a kertben krumpli, zöldség, gyümölcsfa volt: nyári alma (szentiváni), csörgős alma, búzás körtefa, telelő Sándor körte, Jonatán, arany parmin, bódi szilva, lekvárnak való besztercei szilva, kajszinbarack. Volt nem oltott őszibarack, szomolyai fe­kete rövidszárú cseresznye és germensdorfi nagy szemű is. Cse­resznyét, meggyet főztek is be, pándi meggy és cigánymeggy termett itt. Eper csak a szőlő végében volt. A zöldségeskertben uborkába való torma, kapor és petrezselyem nőtt. A ház előtt voltak virágok, de nem olyan sok, mint most. Orgona, jázmin­bokor (csontfa), tulipán, jácint, őszirózsa, sárgavirágú legény­csalogató nőtt a virágos kertekben. Lagzira a vőfélybotra rozma­ringot kötöttek. Az imakönyvbe lapos mentát tettek, hársfából, kamillából főztek teát - mesélte az 1931-es születésű asszony.26 Még az Eger környéki pincelakásoknak a tetején is alakítottak ki kertet, ahol a legszükségesebbeket meg tudták termelni. Elő­fordult, hogy a kertben ásott, szalmával bélelt veremben, vagy kupacba rakva, földdel betakarva telelt ki a krumpli. Ez a példa is mutatja, mennyíféle növény termett a ház környezetében, ezek­nek a változó érési ideje a feldolgozási munkát folyamatossá tet­te, különböző tartósítási technológiák alkalmazásával. Aszalás A gyümölcsök felhasználása változatos módon történt. A kora újkorban a köznép által fogyasztott gyümölcsök az alma, körte, szilva és a dinnye voltak, a paraszti gyümölcsfogyasztási szoká­sokról a 19-20. század fordulójától kezdve van részletesebb ké­pet nyújtó adatunk.2 ' A gyümölcsfeldolgozás egyik legelterjed­tebb módszere volt az aszalás, ami az olcsó cukor megjelenéséig a legjelentősebb tartósítási eljárás volt, amit többféleképpen vé­gezhettek. Volt, ahol földbe vájt aszalót alakítottak ki a kertben, a gyümölcsösben, vagy a szőlőben, erre Eszak-Magyarországról is vannak adatok. Tűztérből és aszalótérből állt a szerkezet, e fö­lött vesszőből font cserényen száradt a gyümölcs.28 Az aszalás folyhatott az udvaron is, a napon is száríthatták a gyümölcsöt. Több esetben kenyérsütés után a nyári konyha kemencéjébe tették be a gyümölcsöt megaszalódni, vagy egyszerűen begyúj-26 Saját gyűjtés. 27 Kisbán 1997.509-510. 28 Kisbán 1982a. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom