Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. pázatos farktollai az eget jelképezik - szoláris madár. A kezdet és a vég (amiként Krisztus magát meghatározta), tehát a világmindenség, a teljesség megjelenítője. Olykor a Paradicsomkertben is ábrázolják, miközben forrásból, kútból, az élet vizéből iszik az örök életet szimbolizálva.89 A folyó, a kút a Bibliában számos helyen és összetett jelentésrendszerrel jelenik meg, s az élet, az élő víz forrásának helye. Mária és Krisztus (születés, halál és újjászületés, öröklét) szimbólum is egyben - részletezésére nincs itt lehetőség -, de kiemelendő, hogy párhuzam vonható a víz és Krisztus szenvedésének, a megváltás misztériumának szent vérrel történő áldozatával. A szomjúhozók, így a halandókat képviselő Mária Magdolna is - Jézushoz sietnek, mert ő a kút, az életnek forrása (jn 7,37-38.), és a vízből részesedve újjászületnek (Lk 3,21 -22) ,90 S ennek helye a kert: a kozmosz kicsinyített mása, az élet és a halál egységét szimbolizáló világmodell. Közepén vagy a négy folyó által öntözött világfa (axis mundi - Krisztus keresztfája, mely képes feltámasztani a halottakat... ), vagy az élet vizét adó kút áll. A Noli me tangere ! képtípus így válik tehát egy ígéretté, a keresztények nagy reménységévé, a feltámadásban a paradicsomi életbe való visszatérés szent üzenetévé. A krisztusi misztériumnak, Jézus feltámadásának nem volt szemtanúja, még maguk, a sír őrzésére kirendelt katonák sem látták. A Biblia is a másnapi, húsvét hajnali történéseket írja le. Ilyen Krisztus és Mária Magdolna találkozása a Getszemáni kertben. Képünkön a kibontott hajú térdelő nő, Mária Magdolna felé szélben lebegő köntösben közeledik egy alak, bukolikus pásztor, vagy kertész, maga Krisztus. A vállán ásóval, kalapban ábrázolt feltámadt Megváltó sebei jól kivehetőek. A jelenet egyfajta rokokós értelmezése a Krisztus feltámadását követő találkozásnak, a János evangéliumában fennmaradt „Noli me tangere! - Ne érj hozzám!” történetnek. E szerint tehát Mária Magdolna, miután Krisztus üres sírjától Péter és János apostol eltávoznak, hogy megvigyék a mester feltámadásának hírét a többi tanítványnak, Magdolna sírva, egyedül marad a sírkertben. A vele szembejövő alakot csak akkor ismeri fel, amikor az nevén szólítja. A 14. századtól Krisztust gyakran ábrázolják kertésznek, ásóval, gereblyével, kalapban, mert Mária 89 Seibert 1986.261.; Pál--Újvári 2001.389-390. 90 Pál-Újvári 2001.512. Magdolna is először kertésznek nézte. Jézus nem engedi meg, hogy megérintse őt az asszony, hiszen még nem ment föl Atyjához. A történet szinte adja, hogy az évszázadok során a feltámadás jelenetének helyszíne egy kert legyen, esetleg az éppen aktuális kert-divatoknak megfelelő diszkért jelenjen meg a háttérben. A felsőtárkányi kastélyt ábrázoló képen látható bibliai jelenet valószínűleg nem teljesen Huetter invenciójából szü; letett meg. Mint több más kép ’ esetében, ennek is fellelhető az g előképe egy 1750-es passaui y jezsuiták számára készült tézislapon - bár erősen szabad I átkomponálásban. A kerti teli rasz valószínűleg csak a jele■ net szereplőinek elhelyezése ** miatt került a kompozícióba. A passaui tézislaphoz képest Krisztus és Mária Magdolna alakja itt tükörképben jelenik meg, és mozdulatuk is kissé eltér az előképen láthatótól. De Jézus kalapja, ásója és öltözéke - lobogó drapériaszerű lepelruhája - megegyezik a passaui metszeten megformálttal.91 A jelenetet körülvevő architektúrában is jelentős az eltérés, de a kerti környezet, a korlátokkal hangsúlyozott lépcsősorok, a dézsába kiültetett növények, a háttérben megjelenő épületek, kerti pavilonok hangulatukban rokonítják a két művet. A refektóriumi kis képen látható ábrázolás nem ad megbízható képet sem a kastélyról, sem díszkertjéről. Huetternek az építészeti rajz ugyanis nem volt erős oldala, arányokban és formarészletekben nagyot tévedhetett.92 Mégis az eddig említett, a portrék hátterében megjelenő ábrázolások (együtt a vármúzeumban lévő, csak az épületre és ligetes környezetére koncentráló kis festménnyel - főbejárati homlokzatán Barkóczy címerével és az előtérben egy kerti építménnyel93), valamint a refektóriumkép összevetéséből fogalmat alkothatunk arról, milyen lehetett a föld színéről eltűnt, de valaha magasztalt Fuorcontrasti kastély. A kastély kertjének felidézése, annak valódisága még kérdésesebb, ezzel együtt még jelentősebb is, mert ez, a refektórium betétképei között megfestett ábrázolás az egyetlen képi forrásunk erről a fontos díszkertről.94 91 Fatsar 2008.15. v.ö. T elesko 1996. kát. 19. 92 Huetter bizonytalansága az ábrázolásban meglátszik abban is, hogy az 1753-as arcképen a kastély főhomlokzata impozánsabb, mert a középrizalithoz csatlakozó szárnyak két ablakkal szélesebbek, mint a refektóriumi képen. Az oldalnézetű verziók térbe helyezése, perspektívája is hibás. 93 18. századi magyar festő: Felsőtárkányi Fourcontrasti kastély olaj, vászon 34x38 cm. DIV. Ltsz.: 55.547. (Képzőművészeti gyűjtemény) 94 Fatsar 2008.15. 90 26. Noli me tangere! Passaui jezsuitákhoz készült tézislap, 1750 (Megjelent: Fatsar 2008.15.)
