Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
H. SZILASl AGOTA kertek tervezése már komoly mérnöki tudást és magas szintű művészi érzéket kívánt meg, legtöbbször hivatásos művészek, építészek vagy mérnökök voltak a tervezői. A kastély (villa) általában a városon, vagy legalábbis a nagyvároson kívül eső reprezentatív építmény, amely mindenekelőtt a vidéki élet képzetével hozható összefüggésbe. Lényege azonban, hogy birtokában van a tulajdonos kiemelt társadalmi helyzetét reprezentáló megjelenésnek. A többi épülettől környezete is megkülönbözteti: kifinomultságát, elegáns elkülönülését kertje vagy az őt körülvevő park csak tovább fokozza. A Róma-környéki vidéki reneszánsz villák legnagyobb építésze, a sokak számára mintául szolgáló Andrea Palladio (1508-1580) szerint is egy olyan hely, ahol a „városi izgalmakban kifáradt lélek felfrissülést és megnyugvást talál, és nyugodtan elmélyülhet a könyvek tanulmányozásában és a szemlélődésben."1'1 Barkóczy és kastélya A felsőtárkányi kastélyt gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) püspök építtette, nem messze püspöki székhelyétől, de mégis távol a várostól, a hivatali gondoktól. A település korábban, már reneszánsz püspökeink idejében is egyházi birtok, kert, gyümölcsöskert volt, ennek bizonyítéka, hogy a Bakócz-kódex 1493-1496. évi udvartartási számadásaiban14 15 fennmaradtak adatok erről. E szerint abban az időben Felsőtárkányon gyümölcsöskert volt, és egy nagyobb és egy kisebb halastóval is rendelkezett a püspökség. Bakócz Tamás idejében a majoros mellett két pásztor, s egy-egy kertész és halász szolgált a birtokon. Feltételezhető, hogy a ferrarai származású Hippolito d’Este püspöksége idején sem változtak a viszonyok. A török után szinte újra kellett kezdeni itt is mindent. Bartalos Gyula és nyomában Voit Pál feltételezését, hogy Barkóczy tárkányi barokk-rokokó kastélyának volt-e reneszánszkori előzménye, Sugár István igyekszik tisztázni.16 Megállapítja, hogy Felsőtárkányban a gróf Barkóczy Ferenc által építtetett kastélynak nem volt semminemű hasonló célt szolgáló előzménye, s az egyházfő remekművű úrilakjának ő maga vetette meg az alapjait, egyébként kitűnően választott, a célnak kiválóan megfelelő romantikus környezetben.1 Barkóczy egyértelműen nyaraló kastélynak (itáliai hangulatú villeggiatura-nak), pihenőhelynek szánta ezt az épületet a Róma melletti kertes villák hangulata utáni nosztalgiából, mely funkció a divatosnak számító elnevezésből is kitűnik: építtetője „viszályoktól távoli'-nak” (fuor contrasti-nak) hívta. E rendkívüli életpályát befutó, életét különleges kulisszákkal körülvevő, a szakirodalom által a pompakedvelő jelzővel illetett főpap sikeres életéhez származása is hozzájárult. Apja Zemplén vármegye alispánja, anyja pedig Zichy grófnő volt. Iskoláit Kassán és Nagyszombatban végezte. Már 1729-ben filozófiai doktori címet szerzett. 1729-1733-ig a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke volt Rómában, ahol teológiát 14 Palladio 1982.138. 15 Rakócs-Codex vagy Bakács Tamás egri püspök udvartartási számadókönyve 1493-6. evekből. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Közzéteszi: Kan ora Kabos 11/3. Eger 1887. 347,355,374,411. Vfa Sugár 1996.121.8. jegyzet. 16 Bővebben Sugár 1996.107 -108. 17 Uo. 108. tanult. „Vérbeli barokk ember, nagyszabású lélek. Sokoldalú tehetség, aki egyházi és világi ügyekben egyaránt megállta helyét" - írta róla Entz Géza.18 Rómában nem csak a kor híres olasz teológusainak munkáival, a korszak több szellemi irányzataival ismerkedett meg, hanem a művészetek, a költészet, a színház, az építészet remekei is megérintették. Közelről figyelhette meg az egyház és a római arisztokrácia művészeteket élvező, de pártoló tevékenységét is. Ilyen tapasztalatokkal hazatérve az európai műveltségű, több nyelven beszélő, a művészeteket kedvelő fiatal papot kinevezték egri kanonokká, az egri székesegyház plébánosává - ekkor mindössze 24 éves volt. Pályája fölfelé ívelt, 1741-ben, Mária Terézia megkoronázása után hamarosan, a királynő titkos tanácsosa lett. Bécs palotái, pl. Savoyai Jenő Belvedere-jének építészeti és kertépítészeti19 pompája, összefonódó harmóniája (Johann Lucas von Hildebrand építész, Dominique Girard kertépítész, Anton Zinner kertész tervei alapján) és a várost koszorúként körülölelő barokk magánpaloták és kertjeik szépsége20 lenyűgözték. 1745-ben, 34 évesen került vissza Egerbe, amikor is a püspöki székbe ülhetett. Beiktatása után két héttel Heves és Külső-Szolnok Vármegye főispánjának is kinevezték. Az ország tekintélyes részéről az egyházi tized őt illette, s mint Eger püspöki város földesura, és mint örökös főispán minden köz- és magánügyben döntő befolyást gyakorolt. Székhelyén és környékén mindenben az ő akarata érvényesült. Egyházi és világi hatalmából fakadóan nagyon nagy jövedelem összpontosult a kezében. „Hosszú évekre terjedő római és bécsi udvari tartózkodása alatt a pompakedvelő, életélvező nagyúr fényűző hajlamai uralkodnak el rajta Jeligéje - suaviter et fortiter' - egyszerrefejezi ki a könnyű, kellemes élet érdekeit szolgáló öncélú művészetrajongását és hatalomvágyát. Szereti a művészetet, de püspöki székhdyével, a poros faluvá süllyedt Egerrel nem tud mit kezdeni, ezért a természet szépségei körében építette föl pazar pompájú nyaralóit, Fuorcontrastit és a harsányt11 kastélyt" - fogalmaz róla kissé negatív elfogultsággal Soós Imre.2’ Már a kortársak között is akadt olyan, aki a lojális megnyilvánulásokkal szemben kimutatta nemtetszését a „Contrasti épület"-ről: Egy R F. monogrammal jelzett 1752-es káptalani feljegyzés figyelmezteti a püspököt, hogy életmódjával, udvartartásának fényűzésével, hiú és haszontalan pazarló építkezéseivel, a püspökség bevételeinek, javainak pazarlásával mélységes megbotránkozást kelt a kanonokok többségében, hiszen ebből semmi haszon nem származik Isten dicsőségére és az egyház javára. „S Excellenciád sosem szűnik meg ezzel az építménnyel továbbra is foglalkozni: új és új eszméi vannak, vagy a külső hízelgőktől kap új és új gondolatokat 18 Entz 1939.168. 19 Savoyai mindig kertjére és az ahhoz tartozó épületekre volt elsősorban büszke. Benne magát nem csak mint törökverő győztes hadvezért ünnepeltette, hanem mint Apollót vagy 1 lerkulest. Hajós 2000.52,54. 20 A neves művészettörténész, Hans Sedlmayr „építészeti vegetációként" jellemezte. Hajós 2000.47. 21 „o kossággal és eréllyel” 22 Barkóczy Harsányban, a templom mögötti Kakashegyen épített nyári pihenőkastélyának tervezője az olasz származású Giacomo Berra volt. Dercsényi-Voit 1969.149. 1759-ben épült lel, de Eszterházy Károly a Fuorcontrasti kastélyhoz hasonlóan ezt is elbontatta. Köveinek egy részét a papiak helyreállítása során használták fel. Az építésszel kötött szerződés megmaradt: MNL HML ÉrsGazd L 11. el.l2/c/3.; MNL HML ÉrsGazd L VI. el. fase. SSS. No. 67. Dercsényi-Voit 1969.313. 23 Soós 1955.29. 77
