Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
B. Gál Edit: A gyöngyösi Orczy-kert - Veteményeskerttől a díszkertig
B. GAL EDIT majorság helyén építtette fel barokk vadászkastélyát. (3. kép) Maga az épület, miként egy, a család tervtárában lévő tervlapból következtethető, U alaprajzú barokk kastély volt. Északon egy téglalap, keleten egy L alakú épületet jelez a tervrajz, melyek valószínűleg valamilyen gazdasági épületek lehettek. 2016-ban, a Magyar Országos Levéltár Orczy család Levéltárában bukkantam rá egy 1784-es iratkötetre, amely többek között a gyöngyösi kastély inventáriumát tartalmazta. Ebben a területről a következő olvasható: „Kívül az város elején egy condignatiorafel emelt ház, (...) az udvarán egy borház és 18 lóra való istálló, mind a kettő meglehetős statusban, egy házi kert, másik oldalán az udvarnak egy szérős és egy veteményes kert, a házi kertnek egyik szegletben egy mészárszék."7 Ebből az időszakból nincsenek térképek a család, illetve a város levéltárában, így csak az első katonai felmérés ábrázolására hagyatkozhatunk. Ha ezt megnézzük, világosan kivehető az U alaprajzú főépület keleti oldalán három másik építmény a kertben, ezek funkcióját azonban nem tudjuk pontosan azonosítani a forrásban felsorolt épületekkel. A kert felújításával kapcsolatos földmunkák során, előkerültek egy, a kastélytól északra, kelet-nyugati irányban húzódó téglalap alakú épület alapfalai, körülbelül ott, ahol ezt a 7 MNL OL PS 19 Boy No.78, tervlap is jelezte. A jelenlegi felszín alatt 160 cm-rel vékony, habarcsos csík húzódott a két fal között. Mivel a szint alatt a falak jellegzetes alapozási struktúrát mutattak, bizonyos, hogy a habarcsos csík az épület egykori belső járószintjét jelezte. A falakból csupán 30-35 cm-nyi felmenő szakasz maradt meg. Az építmény belső járószintje mindig jóval mélyebben volt a külső járószintnél. Bár a bemutatott tervlapon megjelenik egy ilyen ábrázolás, a bejárást végző régész szerint feltételezhető, hogy az előkerült falak inkább az Orczy István-féle majorsághoz köthető pince maradványai lehetnek. A pince alapterülete hozzávetőlegesen 25x4 m, melyet a barokk kastély építésekor elbontottak.8 Bár az 1740-es térképen a most azonosított objektum nem fedezhető fel, nem zárható ki, hogy már állt, hiszen egy, a felszín fölé nem emelkedő építményt nem kellett feltétlenül ábrázolni. Mivel a terület Gyöngyös középkori településrészén kívül esett, az épület „korai” datálása történeti érvekkel is kizárható. A területen gyűjtött leletanyag legkorábbi részét 18. századi kerámia (belül, illetve kívül-belül zöld és barna mázas fazék- és lábastöredékek, pipatöredékek) alkotja. Összecseng ezzel az a tény is, hogy a szóban forgó terület a levéltári források szerint csak a 18. század elején került művelés alá, azt 8 Simon 2()05a. 72. 59 3. kép 1770 körüli tervlap a barokk kastély és kert rajzával (MNL S21 No. 137.)
