Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Pataki Katalin: Források, kutak, falak - A hatvani kapucinusok kolostor kertjének nyomai

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 4.

4 5. kép A hatvani „lengyel KGST piac" a városháza udvarában lévő akkori múzeumépület felől, 1990. január 25. Hatvan, 1 latvani Lajos Muzeális Gyűjtemény, Fotótár Ltsz. 5000. és 5003.

(fotó: Robotkay Lajosné)

6. kép Az egykori hatvani kapucinus kolostorkert 1990-ben még látható maradványainak utolsó nyomai a garázskapu körül, 2011 (fotó: Pataki Katalin)

7. kép Hasonlóan jelentős méretű telek felaprózódására szolgáltat példát a pécsi kapucinus kolostor, melynek egykori telekhatárai a mai Irgalmasok utcája, a Széchenyi tér, a Munkácsy Mihály utca, a Fürdő utca és a Kossuth tér mentén húzódtak (Google Maps, Pécs szatellit térképe) [Hozzáférés: 2018. május 5. |

megkezdése, így a veteményeskert területének részleges beépítése is.15 Az egykori mecset déli szomszédságában álló állami sóházat és annak telkét 1702-ben szerezte meg a kolostor, ami az építkezések további kiterjesztését tette lehetővé.16 Az épületkomplexum e három telek érintkező határait átszelve épült fel: a templomot 1716-ban szentelték fel, a kolostorépület 1717-re készült el. Mindeközben kertjeinek kialakítása is az építkezések előrehaladtának függvényében módosult: a Várhegy lejtőjén lévő kert mérete nagyjából a felére csökkent, a templomtól délre fekvő terület viszont a sóház udvarának a telekbe olvasztása révén egy újabb udvarral bővült, míg a templomtól északra található, a jelenlegi Corvin tér területére eső telekrészen újabb kertet hoztak létre.1

A felépítendő hatvani kolostor helyét - a budai és pécsi esettől eltérően - nem az alapító jelölte ki. A kolostor háztörténetének részletes beszámolója alapján arra következtethetünk, hogy a kapucinusok jelentős szabadsággal bírtak a terület helyének és méretének meghatározásakor. A háztörténet beszámolója alapján többféle szempont és érv ütközött egymással a tárgyalások során, melyek közül végül a környezet adottságainak figyelembe vétele bizonyult döntő tényezőnek.

„Ezt [ti. a kolostoralapítási szándék királyi jóváhagyásának megszerzését] szerencsésen végezvén kiküldetett Marcianus főtisztelendő atya, innsbrucki definitor, custos, a bécsi kolostor házfőnöke, 1728-ban, jacobonus bécsi laikus testvérrel és akkori provinciabeli építésszel a jelenlegi kolostor jövőbeli telkének kiválasztására és határainak kijelölésére, akik, hogy az oly nagy jelentőségű ügyet érettebben tárgyalhassák, Budán maguk mellé vették de Fleiern tekintetes ispán urat. O, bárcsak valóban úgy lett volna! Más dolog ugyanis jártasnak lenni a logikában, és más dolog az épületnek alkalmas telekről ítéletet mondani. így aztán Hatvanba érve, az urak ott további hivatalnokokkal társulva ítélkeztek, határoztak, kérdezősködtek, tudakozódtak, szaladgáltak, futkároztak, a város egyik részéből a másikba, egyik szöglettől a másikig, mind a kapucinusok, mind a hivatalnokok, emitt egyik mérőrúddal, másik fejszével felszerelve, ez ásóval, az kapával,

15 Budai kapucinus 2016.12.

16 U.O.

17 Sisa 2005.153.

48