Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Grynaeus András: Hogyan ismerhető meg az egykori korok növényzete? A növényzetrekonstrukció lehetőségei
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. után felismerhetjük eleink válogatási szempontjait, és rájöhetünk, hogy az adott funkcióra milyen fafajt használtak kizárólagosan, vagy túlnyomó részben.11 Persze további meglepetésekben is lehet részünk, mert eleink időnként akár nagy távolságra, és számunkra logikátlan útvonalon is szállították a nyersanyagot! így a régészeti körülmények közül előkerülő faanyag helyhez kötése sem problémamentes feladat minden esetben! Klasszikus példaként Lübeck fakereskedelmének 1650 körüli időszakát idézhetjük.12 A városban, mivel a környéken ekkor már nem volt elég erdő, illetve ami volt, azt kímélték, a mai balti államok területéről szerezték be a tölgyfa, a svéd és finn területről pedig a fenyőfa szükségletüket. Azaz, a Lübeckben ma megtalált középkori fa, nem lübecki... Ráadásul a Hansa kereskedői a faáru egy részét tovább szállították Flandriába, ahol mint „lübecki fa” került a piacra. A belga kollégák a bőséges írott forrásokra támaszkodva több épületről állíthatták, hogy azt lübecki fából építették. Csak a modern dendrokronológiai kutatás mutatta ki, hogy ennél kicsit összetettebb a történet, és az egykori hanzavárosi gyakorlat a ma „átcímkézésének nevezett gyakorlatra emlékeztet... Hasonló dolgot figyelhettek meg a szakemberek a középkori Magyarország három pontján is: a soproni Szentlélek templom 15. század végi tetőszerkezetének anyaga Tirolból származik.13 A Csíkszeredái Mikó-vár faanyagának dendrokronológiai vizsgálata derítette ki, hogy nem egy, hanem két nagyon eltérő életlehetőségű területről hozták az épületfát, nyilván a tulajdonos/ építtető birtokadottságainak megfelelően, és az írott források ezt a természettudományos megfigyelést megerősítik.14 Hasonló 5. kép A Casanate-kódex egy lapja és a magyar nyelvű glossza kinagyított képe - a szerző tulajdonában lévő felvételt Vatikáni könyvtár készítette környezetről csak annyit mondhatunk biztosan, hogy mogyoró is, tölgy is volt benne - nagy számban! Duisburg esetében további tényezőként az adott közösség anyagi helyzete is befolyásoló volt: a belváros „elit” lakói meg tudták fizetni a jó minőségű tölgyfa gerendákat/deszkákat, míg a külváros szegényei a kevésbé drága faanyagot voltaic kénytelenek használni. Azaz egy sajátos „emberi szűrő” működött mindkét helyen ! Viszont ez további járulékos ismeret rögzítését is lehetővé teszi: sok vizsgálat 11 Az ilyen kutatásoknak igen alacsony a száma, de példaképpen idézhetjük - maradva a német nyelvterületen Fritz Hans Schweingruber két egymástól időben távol lévő leletcsoportra vonatkozó tanulmányát: Schweingruber 1976.; Schweingruber-Schoch 1981.83 89. 12 Wrobel-Holst- Eckstein 1993.183-249. 13 Grynaeus A.-Sarkaim 2007. 14 Tóth Boglárka és Botár István közöletlen kutatási eredménye. Az írott forrásokból tudjuk, hogy 1715-ben kérik a csíkiak és az udvarhelyiek, hogy a Mikó-várba szánt 4000 db cserfának az Udvarhelyszéken történt levágatása és a Tolvajos -Mitács-tetőre (ez Bardóc-széki iát jelent) s onnan Szeredába való szállítás költségeit térítse meg nekik. Székely Oklevéltár VII. Kolozsvár, 1898, p. 203. Idézi: Szöcs 2005. 44-48., valamint lásd még Botár -Grynaeus A.- Tóth 2006.134. 28
