Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Sz. Király Júlia: "Körülötte titok… Virágok világa" - Gárdonyi Géza és kertje
SZ. KIRÁLY JULIA lópontjai, ihletói lettek. Noha a kalendárium „csak" naplószerű jegyzeteket tartalmaz, a sokszor gondos, költői megfogalmazások már a kialakuló, formálódó bölcsességeket sejtetik. Azokat, amelyek egy-egy regényben, novellában pontosan megfogalmazódnak majd, számos esetben metaforaként, allegóriaként válnak költői, írói eszközzé. mintha valamit keresne a földön. Egy liliom, mintha a szilvafára nézne. Es a borsóvirágok erre-arra hunyorgató, mosolygó szemek. Mindezek között pedig ezernyi ezer más élet rejtőzik: csigabigák, akik Jöl-fölágaskodnak egy-egy levélre: végigsétálnak a cukorborsó karóján, és jobbra-balra gukkerozzák a kert világát. A rózsabokrokon gyönge kis aranyszeméi levelészek halványzöld tüllruhákban. A ribizlibokro-4. kép Helyszínrajz az Isten rabjaihoz a margitszigeti domonkos klastrom romjairól, 1907 (fotó: Lónyiné Nagy Éva) Sok művében jelenik meg a természet, a kert szeretete. Az én falum novelláiban több esetben használja a kertet, a természetet velős gondolatok megfogalmazásának eszközéül. „Csak üldögélek a szalmadívány sarkán, és a fejemet a kezemre támasztva, elmélázva nézem az ajtó elé ereszkedő diófa lombjain át a kertemet. Micsoda sokadalma ez itt az életnek! Nincs a földön egy tenyérnyi térség, amelyen valami növény meg ne vetette volna a lábát. Ezernyi ezer rejtelmes élet emeli itt az égfele a leveleit meg a virágait. Táplálkoznak a földből. Isszák a harmatot. Várják a napot reggel, az éjjeli árnyékot este. Az ágak meg a levelek érintik, takarják, nézik egymást. A virágok ide-oda fordítják fejüket; hajladoznak, mint a susogó leányok. Egy lila színű, bájos mákvirág, kon gömbölyű kis katicabogarak. Szanaszét meg ide-oda vitorlázó pillangók, akik életének úri mivolta abból is kitetszik, hogy soha egyenes irányban nem szállanak, hanem csak ötlet szerint ki meg be, egyik virág-csárdából a másikba, és mindennap lerészegednek. Mennyi élet ! És mindnek van gondolata, vágya, akarata, vidámsága vagy szomorúsága. Mind családos életet él, szeretkezik, hangoskodik, dolgozik és alszik, éppúgy, mint az ember. Az amatőr botanikus és természetszerető Gárdonyi legmarkánsabban talán az Isten rabjai című történelmi regényben van jelen. Szent Margit feltámasztása is - más történelmi regényekhez hasonlóan - sok kutatómunkába került. „A kilencvenes évek 5 Gárdonyi 2013.27. 17
