Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
A kötet szerzői
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. egri Országos Akvarell Biennálé /triennálé kurátora. 2008-2012 között a hatvani Hatvány Lajos múzeum igazgatója. 2013-2016 között a Zsinagóga Galéria szakmai működését koordináló csoportvezető. 2016-től a vármúzeum tudományos kiadványaiért felelős koordinátor, a tudományos kötetek szerkesztője. 2001-2012 között megbízott oktatóként az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési Tanszékén, illetve a Vizuális Művészeti Tanszékén tanított művészettörténetet, valamint 20. századi művészettörténetet, majd oktatta a Kulturális örökség muzeológiai szakirány MA hallgatóit. 2017-től az Eszterházy Károly Egyetem Történettudományi Intézetében művészettörténetet tanít óraadóként a történész és az örökségvédelem MA szakos hallgatóinak. Kutatási területe a 19-20. századi illetve kortárs művészet, kiemelten a festészet, valamint helytörténet, újabban az interdiszciplinaritás érdekli. Az MAT Miskolci Területi Bizottsága Művészettörténeti csoportjának tagja. Több tudományos kutatásban vett részt. Földi Péter, Nagy B. István... festőművész, Bóna Kovács Károly szobrászművész monográfusa. Publikációi, tanulmánykötetekben és művészeti szakfolyóiratokban jelennek meg éves rendszerességgel. 2002 óta a Szabad Szalon Művészeti Egyesület elnöke. GRYNAEUS ANDRÁS 1968-ban született Budapesten. Az ELTE-BTK-n megszerzett történelem tanári és régész diploma kézhez vétele után ugyanott régészetből kandidált. Kutatási területe a dendrokronológiai kormeghatározás volt. 2000-től vezeti a Magyar Dendrokronológiai Laboratóriumot. Középiskolai (Baár-Madas Református Gimnázium) rendes és egyetemi óraadó tanár (PPKE, ELTE-TTK, SZTE, MKE). KARÁDI GÁBOR 1948-ban Budapesten született. A gimnázium elvégzése után 1973-ban a Kertészeti Egyetemen táj- és kertépítész mérnöki diplomát, majd 1986-ban ugyancsak a Kertészeti Egyetemen táj- és környezetrendezési szakmérnök diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalathoz került. Ebben az időben országosan is ez a vállalat volt az egyik legnagyobb ilyen tevékenységet folytató tervező állami vállalat. Kezdetben beosztott tervezőként, majd önálló vezető tervezőként dolgozott. 1995-ben hagyta el az állami szektort, és alkalmazottként belépett a LAND-A Kft. Műterem munkatársai közé. Ezzel egy időben létrehozott egy saját tervező céget, a Táj-Consult Kömyezettervezési Betéti Társaságot. A konkrét tervezési feladatokon túl sajátos szakmapolitikai tevékenységben is aktívan részt vett. 1973- 1989-ig az Építőipari Tudományos Egyesület Táj- és Kertépítészeti Szakosztályának szervező titkára volt. A Magyarországi Zöldtetők Országos Szövetségének alapító tagja volt és 2003-ig vezetőségi tagként vett részt az Országos Szövetség munkájában. 2017. novemberétől a Magyar Építész Kamara - Táj-és kertépítészeti tagozat vezetőségi tagja. 2010-ben Nagykanizsa városközpont környezetrendezési kiviteli terve az ECTP-CEU által kiírt, Európai Települési- és Térségi Tervezési-díj pályázatán különdíjában részesült. 2011 -ben a MUT és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság által alapított Köztérmegújítási Nívódíjban részesült a százhalombattai Szent István tér felújításáért. Tervező munkája során mindig arra törekedett, hogy tervei az általános és a speciális szakmai elvárásoknak minden esetben megfeleljenek. Mindig nyitott volt szakterületének teljes spektrumára, tehát a területi tervezési feladatoktól a tárgy tervezésig szinte mindent kipróbált és gyakorolt. Érzékenyen próbál reagálni tágabb szakmai tendenciák kihívásaira. Az új formák, funkciók és anyagok használata esetén mindig az élő anyag, a növény igényéből eredő korlátok józansága hatotta át. NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA Egerben született 1980-ban. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusaként legfőbb kutatási területe a népi építészet és lakáskultúra, illetve életmód, főként Észak-Magyarországon. E mellett a múzeumi reprezentáció hitelességének érdekében népszokáskutatást is folytat. Foglalkozik kiállításmódszertannal, illetve a múzeumi bemutatás lehetőségeivel a szabadtéri típusú múzeumokban, ebben a témában született doktori disszertációja Tájegység születik - Szabadtéri kiállítások rendezésének kérdései az Észak-magyarországi falu tájegység esettanulmánya alapján címmel. A részvételi muzeológia módszerét is tanulmányozza, illetve ennek skanzenekben megvalósítható adaptációját is. Jelenleg a Bolyai János ösztöndíj támogatással a nyári konyhákat kutatja. A történeti gyökerek mellett a változatos szerkezeteket, funkciókat is vizsgálja, kitérve a jelenkori formákra is, pszichológiai és szociológiai szempontokat is figyelembe véve. PATAKI KATALIN 1982-ben született Szentesen, középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Horváth Mihály Gimnáziumban végezte. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2008-ban szerzett történelem szakos bölcsész oklevelet. 2008-2009-ben az Európai 150
