Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban
NAGYNE BATARI ZSUZSANNA 8. kép Lekvárfőzés az udvaron, a tyúkóllal és füstölővel összeépített katlanban, Göncruszka (totó: Nagyné Batári Zsuzsanna, 2004) a befőzés,40 a Bükk-hegység hutatelepülésein is teljesen új megoldásnak számított,41 míg a Hajdúságban a 19. század második felében már alkalmazták ezt a technológiát tartósításra.42 Általában készítettek őszibarack, cseresznye, meggy, körte, piszke befőttet, de tettek el gyümölcsöket hidegen is, természetesen akkor, amikor a cukor felhasználása már nem haladta meg a parasztcsaládok anyagi lehetőségeit.43 1836-tól az évi 1 kg/fő cukorfogyasztás az 1930-as évekre 11 kilogrammra nőtt, 1980- ra pedig 38 kilogrammot tett ki, de összességében elmondható, hogy a cukor a 19-20. század fordulójáig luxuscikknek számított.44 45 A kész befőtteket a tisztaszobában helyezték el asztalon, stelázsin, almáriumon, vagy a ruhásszekrény tetején. Manapság sok helyen a nyári konyhában, vagy annak kamrájában tárolják a befőtteket. (9. kép) A fagyasztóládák megjelenésével megnőtt a nyersen eltett gyümölcsök, illetve zöldségek mennyisége is. A fagyasztóláda kerülhetett a lakóházba, a fenti, un. tiszta konyhába, vagy a nyári konyhába is. A fagyasztóláda 1980-as évekbeli megjelenésekor4;> státuszszimbólum volt, majd egyre szélesebb kör40 Ujváry 2002.977. 41 Veres 2003.234. 42 Varga 1993.37. 43 Lásd Flórián 1968b. 1. 44 Kisbán 1987.246., 259. 45 Szuhay 1994.355. ben terjedt, megváltoztatva a lakosság étkezési szokásait és az általuk készített ételféleségeket. Zöldségek A zöldségek feldolgozása elengedhetetlen volt a téli változatosabb táplálkozás biztosítása miatt. A pincében nyersen tárolt zöldségeken kívül többféle zöldséget különböző eljárással tartósítottak is. A legelterjedtebb savanyúság a hordós káposzta volt. Egyes adatközlők a nyári konyhából a lakóházba beköltözés őszi időpontjaként is a káposztataposást jelölték meg. A különböző savanyúságok: cékla, uborka, csalamádé, zöld paradicsom, dinnye, hagyma, erőspaprika elrakása általánosan ismert eljárások, e mellett léteztek ma már kevésbé ismert savanyúságok, mint például a marharépa céklával.46 A tartósítási munkák legfőbb helyszíne a hivatkozott nyári konyha kutatás során felvett adatfelvételi kérdőív eredményeinek tanúsága szerint szintén a nyári konyha. A káposzta mellett nagy mennyiségben tettek el paradicsomot is, ezt általában üstben főzték, de volt, aki a takaréktűzhelyen, kisebb mennyiségben készítette el, és így több alkalommal is nekiállt ennek a munkának a nyár folyamán. Máig sok helyen szednek gombát a falvakat körülvevő erdőkben, a gomba aszalása, szárítása a napon történt, az udvaron, a gangon elhelyezett papíron, abroszon vagy tepsiben, miután megtisztították és sze-46 Flórján 1968.3.
