Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Zábrátzky Éva: Falusi kertek és udvarok Heves megyében - A Heves megyei tájházak portáinak hasznosítása
ZAB RATZ KY EVA 5. kép Menyasszony kikérés a mikófalvi tájház udvarán. Mikófalvi lakodalmas, 2018 Mikófalva - Kisnemesi lakóház és kovácsműhely Mikófalva településformáját tekintve a csűröskertes települések közé tartozott. A tájház épületét a Heves Megyei Múzeumi Szervezet vásárolta meg 1971 -ben. A kiállítóhely létesítése idején az udvaron nem állt csűr, a telekhez eredetileg a falu szélén még egy csűröskert is tartozott, amelyet nem lehetett megszerezni, bár a hitelesség szempontjából ez lett volna a legjobb megoldás.20 A porta 2015-ben pályázati forrásból megújult, rendezvényszervezés céljából egy nagyméretű csűr épült a telek végére. Ez ugyan némileg eltér a helyben szokásos telekformától, de így előtérbe került az az érdek, hogy egy nagyobb létszámot befogadó épület is megépülhetett, amely a rendezvények alkalmával jól hasznosítható. A hagyományőrző együttes lakodalmas jeleneteit bemutató szabadtéri tablókiállítás fölött elhelyezett féltetőt kézműves foglalkozások alkalmával használják. A tájház udvara Mikófalván közösségi programoknak, vásároknak, ünnepségeknek ad helyet. A Mikófalvi Hagyományőrző Népi Együttes nagy szerepet játszik abban, hogy a tájház a falu közösségi életének középpontjába került, reprezentatív helyszínné vált. Átátiy, Kakas-ház - Élő paraszti porta Átány a két-beltelkes, vagyis ólaskertes települések közé tartozott az 1950-es évekig. A lakótelkek általában szűkek voltak, hiszen a gazdálkodás, állattartás az ólaskertekben folyt. A Kakas-ház az átlagostól tágasabb udvarral bírt, itt a gyerekek gyakran összegyűltek játszani a „perengé”-nek nevezett forgón.21 Ez a népi játék máig megtekinthető az udvaron, ahol a tyúk és disznóól is eredeti helyén, eredeti formájában áll. Az egykori tulajdonosáról elnevezett Kakas-ház ólaskertjét nem őrizték meg, a 20. század első felére jellemző teljes paraszti gazdaság bemutatására nem került sor, így a település jellegzetes életformája félig ismerhető meg tárgyiasult formában. A településen a Kakas-házon kívül még két néprajzi kiállítóhely látogatható. Egyedülálló kezdeményezés az 1950-es 60-as évek paraszti életmódjának bemutatása, egy élő paraszti porta megvalósításával. Az „Atány-kutatás" időszakába csöppen a látogató, 20 Cs. Schwalm 2001.35. 21 Bakó 1986. 121
