Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Császi Irén: "Zöldséget puttonyszámra" - Az egri hóstyák kertészete
CSASZIIREN gázkazánnal fűtött melegvizes fűtéscsövek a gördülő asztalok alatti homoktálcában helyezkednek el. A fűtött növényasztal lehetővé teszi a mag csíráztatását, amit palántanevelő tálcában organikus tőzegföld és darált organikus birkatárgyával kevert földben végez. A palántanevelő tálcákat a hő megtartás miatt fóliával és hungarocell táblákkal takarja be. Saját termesztésű magot és vásárolt magot használ, amit megbízható helyről, magnemesítő családtól szerez be: F1 hibridet vásárol a Dél-Alföldről. A fóliasátorban kiépített egy kisebb fólia sátrat, ez a csíráztató bölcsőde. Itt a hőmérséklet melegebb, és a fényviszonyok is változnak, amit energiatakarékos lámpával növel. A magvetés most is holdtölte kezdetekor indul, amikor csökken, akkor nem vetnek. Az éjszakai fényt mesterségesen is 13. kép A csíráztató „bölcsőde’ Nagy Miklós Ignác kertészetében, Eger, 2018 (fotó: Császi Irén) 14. kép Majoránna, Nagy Miklós Ignác kertészetében, figer, 2018 (fotó: Császi Irén) befolyásolja, pót megvilágítással. Csíráztató ládákban, organikus tőzegföldben csoportos neveléssel csíráztatja a magokat. Vetésnél a magokat papírlapra szórja, majd kézébe véve, szitáló mozgással elveti a csíráztató ládába. Alkalmaz palántanevelő tálcákat is, melynek az az előnye, hogy egy magot helyez egy lyukba, így nem nőnek össze a gyökerek, s palántázáskor könnyebben tudja szétválasztani őket. A permetező locsolást saját ásott kútból végzik. A régi három kútból kettőt most is használ, ma már gém nélkül, vízszivattyú működteti a kutakat, locsolóslaggal vezetik el a vizet. A kertész vízhasználatra jellemző mondása: „ái'tézi vízből pocsékolás lenne locsolni". A palántázást palántázó gép segítségével végzi, a cserépbe a gép adagolja az előkészített organikus földet, majd a palántákat kézzel ülteti bele a gazdálkodó. A cserepes palánták a növényasztalra kerülnek, ahol rendszeres öntözéssel nevelve elérik az eladási állapotukat. A pince helyett a fóliasátorban tárolják a saját fogyasztásra termesztett növényeket. Műanyag ládában tőzegföldben hagyva a gyökerét, pl. káposztafélék, sárgarépa. Az értékesítést 1973-tól kezdte, az egri és miskolci piacra szállította a palántákat. Napjainkban tavasztól őszig helybe jönnek a vevők, a fóliasátorban maguk választják ki a megfelelő palántát. A helyi és a környékbeli lakosság mellett a települési önkormányzatok nagyobb tételben vásárolnak. Nagy Miklós Ignác felségével együtt a hagyományos paraszti gazdálkodásból alkalmazza a ma is használható módszereket. Környezettudatos gondolkodásmódjára jellemző:-takarékoskodás az energiával (vízzel - csak kútvízzel locsol és fűtéssel a fóliasátor növényasztalainak korszerű fűtése, napkollektor használata, a lakóház használati vizének és fűtésének újrahasznosítása)- organikus tőzegföld és szerves trágya használata a keletkezett természetes szerves hulladék újrahasznosítása: baromfi tartása (gyöngytyúk, kendermagos tyúk)- komposztálás- a szükséges növényi táplálékot megtermelik, amit nem tud megtermelni, beszerzi a biotermelőktől- gyógynövényeket termesztenek és használnak, a betegség megelőzésben és gyógyításban- táplálkozási szokásaikkal környezetüket is követésre ösztönzik (zöld ivóié, gyümölcsök aszalása, változatos feldől gozása)- fóliasátorban rövid leírások olvashatók az egyes gyógynövényekről- aki betér a kertészetbe sok-sok információval gazdagodva kezdhet a megvásárolt palánták nevelésébe és változa tos feldolgozásukba- a következő nemzedékek (két gyermekük és családjaik) számára saját életükkel mutatnak példát, a leghátsó fóliasátorban a gyerekek termesztik hideg raklapos módszerrel szintén eladásra a virágpalántákat Jelen kutatómunka is igazolja, hogy a nagy múltú egri zöldségtermesztés generációkról generációkra öröklődik, s megújult módszerekkel a biokertészet kiváló formáját eredményezi.
