Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Császi Irén: "Zöldséget puttonyszámra" - Az egri hóstyák kertészete
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 4. is belefért. Sokszor 40-50 méterre is el kellett vezetni a vizet a kúttól. Egy valaki folyamatosan húzta a vizet, a másik a vacsolóval vacsolta, azaz csapkodta ki a vizet a gödörből a palántákra.25 Módszere: a palánta tetejére finoman kellett locsolni, csapkodni a vizet, 1 -2 liter belefért a vacsolóba, esőszerűen, függőleges mozdulatokkal locsoltak, pórusosán ment rá a víz a növényre. Előnye: nem csapta ki a palántát a helyéről, 8-9 éves gyerekek is bírtak vele locsolni, és nem hűtötte le a földet. 4. kép Palánta locsoló, „vacsoló”. Egri bádogos munkája Dobó István Vármúzeum, Néprajzi Gyűjtemény Ltsz.: 1960.9.1. Kertművelő szerszámok A kerti talajművelés legfontosabb szerszáma az ásó tapodóval, azaz taposóval. A taposó segítségével 50 cm mélyre is tudtak ásni. A kapák közül jellegzetes volt az egri kapa, mely kerek vágó élű szerszám, dőlésszöge a nyél és a szerszám között 50%. Domboldalon az egyenes nyelű szerszám kevés volt, az egri kapa meredek oldalon jó szögben találta a talajt, vágó éle pedig kerek és éles volt. Reggel az élét ki kellett rojtozni, hogy az egész napos munkához kedvező legyen. Ha a kapálást megszakították, pl. étkezés miatt, a kapát fokára állították, azaz a bozótos alatt a nedves földet 10-20 cm mélységben felkapálták, s a kapát a földbe tették úgy, hogy a szerszám a nyél találkozásánál földben legyen, így nem száradt ki. Kapával végezték a tavaszi-nyári talajlazítást, gyomtalanítást és az őszi fedés-nyitást is. A sárgarépa és zöldség szedésénél ortókapával bontották ki a földet. A nehéz munkánál is használták, keskeny, erős szerszám, amikor száraz volt a föld, fel kellett feszegetni a száraz földet, a fejével ütötték a rögöt. Horolásnál a gyomirtáshoz használták a horolókapát, a szerszámmal csak a növény gyökerét kellett elvágni, pl. szőlőművelésnél használták, a gyomnövény kikapálására szolgált. Az ültetőfát veteményezésnél, magvaknál és palántázásnál használták. A lapigató talajegyengetésre szolgált, két deszkát a lábhoz felfogtak, és oldal irányban mentek vele, a magvetés után alkalmazták, a föld tömörítésére szolgát. A vasgereblyét szintén talajegyengetésre, magtakarásra használták. A vetés gyorsítását és a sorvetést tette lehetővé a kézi vetőgép, mely Egerben 1934 35-től volt használatban. A locsolás munkafázisnál alakult ki egy speciális 5. kép Fokára állított és leföldelt kapa étkezési időben, Eger, 1955 (fotó: Bakó Ferenc, DIV Fotótár Ltsz.: 3417.) 6. kép Burgonya kapálás, Eger, 1955 (fotó: Bakó Ferenc, DIV Fotótár Ltsz.: 3407.) eszköz a vacsoló. A szórásos öntözés eszköze bádogos munka, kerek bádoglapból készült, lapát formájú, mely végébe fa nyelet erősítettek.26 25 Adatközlő: Nagy Miklós Ignác ( 1948) kertész, Eger. 26 DIV Néprajzi gyűjtemény Ltsz.: 1960.9.1. 110
