Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)

H. Szilasi Ágota: Eger hősies védelme Dobó István által. Körösfői-Kriesch Aladár millenniumi festményének tortúrája

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 3.

1896. június hó. 20-n. " A hírt egyébként a helyi sajtó is közzé tette június 27-én.7 8 Ez a kvalitásos mű jelenleg a Dobó István Vármúzeum vártörténeti kiállításának kultusz termében látható.9 ( 1. kép) Az elkészült vázlat zsűrizése körüli félreértéseket és a nagyméretű millenniumi festmény megrendelésének, elkészülésének bonyodalmait, a határidő módosítások okait - a festő egyéb megbízatásait (pl. az épülő Országház Attila íreskója), kisfiának tragikus halált -, majd a kész mű országos sikerét itt részletezni nem tudjuk. A korábbi szakirodalom megbízóra vonatkozó bizonytalanságait azonban tisztázzuk.10 11 Az, hogy szingó és évszám nem látható a képen elhomályosította azt a tényt, hogy a képet Körösfői-Kriesch Aladár festette, s az, hogy a festmény több mint hatvan éve már bizonyosan a Városháza dísztermében van elhelyezve kimosta az emlékezetből, hogy egykor a megyei közgyűlés megrendelésére készült, (totója a 114. oldalon)

Kriesch Aladár most megidézett képe(i) három évtizeddel Székely Bertalan - az Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegylet által megvásárolt és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott - Egri nők című festménye (1867)" után született meg.12 Székely, mint mester, de mint a témát szinte tökéletessé érlelő előd, emblematikusnak nevezhető művével, amelyhez szorosan hozzákapcsolódott a hősi önfeláldozás, a hazaszeretet, a kitartó bátor küzdelem vállalásának gondolata - mellyel a kor történeti festészettel szemben támasztott legfőbb igényének, a heroikus patriotizmus, azaz a hazafias hősiesség ideáljának felelt meg -, feladta a leckét mindazoknak, akik valami többet, vagy újat, vagy újabb megformálásban akartak elmondani e témában.13 Talán ezért is fanyalgott olykor a kortárs kritika Kriesch képe felett, ugyanakkor Székely képének sikere s Egerben való bemutatásának emléke alapozta meg a megyei elöljárók akaratát, hogy a millenniumi felbuzdulás és teremteni akarás hevében e történelmi témájú festményt a megyeháza tanácsterme díszeként megrendelje.

Nagy Sándor Körösfői-Kriesch Aladár életéről írt, sajátos, baráti szemszögből vizsgálódó, az 1930-as évek második felében megszületett visszaemlékezésében írja: „Aladár Torda-Aranyos [vármegye] megbízását kapta. A tordai országgyűlést és Dávid Ferencet."14 Majd néhány oldallal később: „1895. október, a Millenniumot megelőző ősz. (...) A Szondi utcában laktak, szemben az Epreskerttel.IS (... ) Aladár elemében volt, úgy

7 MNL HML tV-404/a/49 13046.

8 Egri Híradó 1896. év£ 51. sz. / június 27.7.

9 olaj, vászon 110x 132 cm. J.j.E: mon. (ligatúrás monogram) 98. Felirat a hátoldalán: Kriesch Aladár pályázata -Eger hősies védelme Dobó István által' Eredeti nagyság (Keret nélkül) 300x380 cm.

10 A témát részletesen feldolgoztam a Köröstoi-Kiesch Aladár születésének 150. évfordulója alkalmából a Gödöllői Városi Múzeumban rendezett konferenciát követően megjelent kötetben. H. Szilasi 2016.44-60. Kát.: 189., 190., 192.

11 Székely Bertalan: Egri nők, 1867, olaj, vászon 227x 176,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 2795.

12 Székely Bertalan Egri nők című festményéről az egri vár kultusza konferencián: Bakó 2002. 309-324.

13 Uo. 309.

14 Nagy 2005.66-67.

15 A fenti adatok kissé ellentmondanak Nagy Sándor visszaemlékezésének. Fliszen az egri kép

pályázati kiírása csak 1896 tavaszára adhatott először munkát Kriesch Aladárnak. Karton méretű kivitelezésének pedig még ennél is később.

dolgozott, mint hat. Még egy megrendelés csapott le rá. Eger városáé: Eger vár ostroma. Éppen ennek a kartonja készült, mikor a műterembejöttem. Vágó Pál gesztikulált előtte, azt magyarázta, hogyan kell ölni: - »Te, Aladár, ezek a te törökjeid és magyarjaid egymás nyakába akarnak borulni: szeretlek, testvér! Vágjanak egymásra így, vicsorítsanak egymásra úgy, tépjék ki egymás szemét, rúgjanak, kaparjanak! Az a közelharc.« - És ezt olyan veszedelmes meggyőződéssel és gesztusokkal kísérte, hogy már a karton is, nemcsak mi voltunk veszélyben. Ez a kép, pláne ma, a világháború után, azt hiszem, a kibékülés szimbóluma lehetne, annyira hiányzott Aladárból az a kun düh, amely Vágó Pálban jászberénykedett, noha benne is már csak temperamentummá szelídült atavizmus keringett.

Annál szebben és komolyabban kézült Dávid Ferenc képe. Tárgyilagosan csak azt írhatom, amit mások is tudnak, hogy a millenniumi kiállításnak két clou-ja'6 volt: Gyárfás V. Lászlója és Aladár Dávid Ference. Ezekben volt egyedül rátermettség és történelmi levegő, meg még, mondjuk ki, intelligencia (...) Aladárnak ez a sikere meghozta nem csak a kollégák, hanem az ún. hivatalos körök érdeklődését is.”17 Ekkor érkezett meg hozzá Heves megye felkérése, s hogy a munkával haladjon (...) Elmentek aztán ismét Diódra (...) Magukkal vitték az összes egri nőket és trottyos [sic!] nadrágú janicsárokat is, hogy ott befejezze őket Aladár."'11

Több év elteltével, a Vasárnapi Újság. 52. szám 1900. 47. évfolyam (868. oldal) végre hírt ad a kép elkészültéről, s a következőkről tudósít A Műcsarnokból: „A téli kiállítás díjait már odaítélték. A Vaszary-díjat Kriesch Aladár kapta történelmi festményéért, melyet mai számunkban bemutattunk. Kriesch képe: «Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen» történetünk egyik legfényesebb epizódját tünteti föl szeretettel tervezett, izgalmas kompoziczióban. Fenn a bástyafalon Dobó áll hőseivel, s a végső erőfeszítést teszi, hogy a törökök rohamát visszaverje. Az élethalál-tusában az egri nők is részt vesznek, köveket zúdítva az ostromló hadseregre. A nagy hatású festmény Fleves vármegye tulajdona." A közölt kép aláírása: Kriesch Aladár: Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen. (3. kép fotóját lásd a 111. oldalon) Nem sokkal később a Magyar Művészet (1900. 1336.) közli Nyári Sándor kritikáját: „Kriesch Aladár történeti képe, Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen, inkább dekoratív értékekkel bír. Történeti képet nálunkfesteni nem tudnak. Nehéz a feladat, sok ismeret, jó tudás kell hozzá. Ez a kép sem az, a minek lennie kell. "

Az Egri Híradó 1901. február 16. számában pedig a következő hír olvasható: „A kép elkészült, a budapesti képzőművészeti tanács és két megyebizottsági tag kéretett fel a kép megbírálására s azt különösen a képzőművészeti tanács véleménye, mint szakvélemény alapján a vármegye átvette. A kép most ideiglenesen fel van függesztve a nagyteremben s így módjában áll a megjelent megyebizottsági tagoknak azt megtekinteni. Azonban a kép sehogysem nyerte meg a közönség tetszését elannyira, hogy nem találkozunk

16 fénypont, fő érdekesség (fr.)

17 Nagy 2005.70-71.

18 Nagy 2005.73. Színvázlat az „Eger hősies védelme... "című millenniumi festményhez, „Trottyos nadrágú janicsár" 1900 - olaj, vászon, 150x 120 cm, J.jl: mon. 900 Dobó István Vármúzeum, Ltsz.:

2016.7.1. (Körösfői-Kriesch Aladár 2016. kát. 192.)

110