Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Túriné Makoldi Gizella: Vezessen a csengettyű! Gondolatok Barkóczy Ferenc püspök egészalakos reprezentatív portréjának restaurálása kapcsán
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐ|E 3. rögzítése viaszgyantás bevasalással történt vákuum asztalon, egyenletes hőmérsékleten két lépcsőben. A viaszgyanta, méhviaszt és dammár gyantát tartalmaz 3:2 arányban. (Szilágyi Sándor restaurátor - Szépművészeti Múzeum restaurátor műhelyében.)- A vászon hajtásai mentén kipergett alapozás hiányainak kiegészítése tömítéssel. Hagyományos krétás-kolettás tömítést használtunk porfestékkel színezve, plusz viaszgyantával átitatva. (Champagne kréta, koletta, hármas keverék.)- A törékennyé vált lakkréteggel együtt kipergett festékréteg hiányainak tömítése, ahol ezt a festékréteg vastagsága szükségessé tette, Paraloid B72 műgyanta nitrohigítós oldatával történt.- A vászon dublírozása: a konzervált kép nátronpapíros elválasztó réteggel ellátva rozsliszt kleiszterrel (+ 25% viaszgyanta) van dublírozva. A dublírvászon nem toldott lenvászon. Az eredeti vászon toldásait - két hosszanti varrat - a tartós szilárdság érdekében nem sorvasztottuk le. 13. kép Részletfelvétel Huetter Lukács festményéről, ahol a röntgenképen előtűnő csengő teljes valójában látszik. A tulipánbokréta a festő sajátos kézjegye (fotó: Túri Péter)- A festményt új, a kép adottságainak megfelelő biztonságos, ékelhető vakkeretre feszítettük fel.- A kép újralakkozása dammár gyantával történt. Végső lakk: Lefranc & Bourgeois - Brillant Gloss.- A kiegészítéseket olajgyanta festékkel retusáltuk, a fehér részeknél Maimeri titánfehér gyanta festéket használtunk. Az esztétikai helyreállítás során a zsűri döntését is figyelembe véve arra törekedtünk, hogy a kép végső, „második” rétegéhez igazodva egészítsük ki a hiányzó részeket, azonban lehetőség szerint teret hagytunk az alulról „átszűrendő” festékréteg színhatásának is (pl. a reverenda és a köpeny lila részei, pl. ég kékje, a felhő világos tónusai, stb.). Köszönet a szervezésért H. Szilasi Ágota művészettörténésznek, a közreműködésért Pázmándi Sándornak, Túri Péternek a fotókért, Domonkos Lászlónak a viselettörténeti szaktanácsadásért! FELHASZNÁLT IRODALOM Garas Klára 1955 Magyarországi festészet a XVIII. században. Akadémiai kiadó Budapest. Genthon István 1951 Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Sugár István 1984 Az egri püspökök története. Szent István Társulat, Budapest. SzMRECSÁNYI Miklós 1937 Eger művészetéről, (szerk.: Radisics Elemér - Kapossy János), Stephaneum nyomda Rt., Budapest. Voit Pál 1969 Eger és Heves megye művészettörténete (XVl-XIX. század). In: Dercsényi Dezső - Von Pál (szerk.): Heves Megye Műemlékei I. Akadémiai Kiadó, Budapest. 91-303. 1972 Eger város műemlékei. In: Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves Megye Műemlékei II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 185-627. 76
