Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Túriné Makoldi Gizella: Vezessen a csengettyű! Gondolatok Barkóczy Ferenc püspök egészalakos reprezentatív portréjának restaurálása kapcsán
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES jOVOJE 3. készített is róla portrét! Az eltűnt csengő pedig, meglepő módon egy másik Barkóczy arckép mellett tűnik fel! Ha az „eredeti” (alsó) festmény a Vármegyeháza alapítása ( 1750) előtt készült, de 1744 után, akkor lehetséges, hogy gróf Szalui Barkóczy Ferenc a nagyszabású portrét egri püspökké kinevezése alkalmából készíttette, Hogy méltóképpen megörökítsék ez alkalomból? (1744 1745-ben?) A kép készítőjét tehát ebben az időszakban kell keresnünk! Bámulatos egyezés Huetter ülő portréja és az általunk tárgyalt teljes alakos álló kép között, hogy Barkóczy Ferenc felsőteste nyaka és fejtartása hajszálpontosan megegyezik a két képen. (14. kép) Ha jobban megnézzük, még a megvilágítás szöge és ereje is ugyanaz. Érthetővé vállnak a röntgenfelvételen észlelt személyes karakterjegyek is, hiszen Huetter Barkóczyt még életében láthatta, ismerhette. Szürkés, őszülő haj, méltóságteljes tartás, finoman megfestett kezek. (A felső réteg portréja sematizáltabb, 9. kép Átvételi állapot, lumineszcens felvétel az arcról (fotó: Túri Péter) Zöldessárgán a szigetesen megmaradt lakkréteg lumineszkál. A sötétebb foltok többnyire a kép olajfesték rétegei. A vászonig kipergett hiányok a vászon struktúrája miatt észlelhetők. Az állón és az arcon látható sötétbarnán jelentkező ecsetvonások utólagos átfestések. A haj felső világosabb és alsó sötétebb rétege itt is megkülönböztethető 10. kép Tisztítás, konzerválás utáni részletfelvétel az arcról. Jól elkülöníthető a fehérre őszült haj rétege az alatta lévő szürkés-őszülő hajszín rétegétől. A felső réteg szigetesen maradt meg a (szemből nézve) bal oldali fíiicimpa felett, a homlok közepétől balra, fent és a halánték mellett jobb oldalon. A fej mögött jól érzékelhető a háttér rétegeinek különbsége is! (fotó: Túri Péter) Így jutottunk el egy egri irgalmasrendi barát-festőhöz, Huetter Lukácshoz (élt: 1760-ig /Garas K./) akinek életművében Erdődy és Barkóczy püspökök arcképei is szerepelnek.11 „A püspök mellett álló asztalon tulipánbokréta látható, mely félreismerhetetlenül jellegzetes, sokszor előforduló művészjegye Huetter Lukács egri irgalmasrendi barát és festőnek. Mialatt Barkóczy püspök volt, úgyszólván egyetlen számottevő festője volt Egernek; itt halt megés 1760. november 12-én eltemették. "'2 11 11 Dercsényi-Voit 1969.342 12 Szmrecsányi 1937.67. hiszen halála, vagy Egerből való távozása után készült, az alatta lévő kép alapján.) Azonban tovább folytatva az összehasonlítást, a kompozícióban is rokon vonásokat fedezhetünk fel. Barkóczy mindkét esetben „nyitott erkélyen” tartózkodik, (mellvéd, oszlop). A kép szembenézeti bal oldalát „nehéz redőzetű függöny” zárja le. Egymás mellé téve a két függöny fényképét jól látszik, hogy nem csak fő vonalaikban, de redőzetük apró részleteiben is egyeznek. A függöny mögött gyönyörű és jellegzetes táj terül el, innen tudjuk, hogy Barkóczy hol tartózkodik. Talán arra is következtethetünk, hogy milyen aktualitásból rendelte meg a képet. (Egri vonatkozású
