Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
A kötet szerzői
DOBO ISTVÁN VÁRMÚZEUM, EGER H. SZILASI ÁGOTA Salgótarjánban született 1960-ban. Művészettörténész tó-muzeológus. Az egri tanárképző főiskolán végzett rajz-földrajz szakon, majd 1997-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténet szakán szerzett diplomát. Pár év tanítás után a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum munkatársa, majd 1993-tól az egri Dobó István Vármúzeum művészettörténésze lett A képző- és az iparművészeti gyűjtemény gondozása mellett számos kiállítást rendezett, illetve nyitott meg (külföldön is), és a hozzájuk kapcsolódó szakmai kiadványokat szerkesztette. Szakmai zsűrik rendszeres résztvevője. 1994 óta az egri Országos Akvarell Biennálé /triennálé kurátora. 2008-2012 között a hatvani Hatvány Lajos Múzeumnak igazgatója. 2013-2016 között a Zsinagóga Galéria szakmai működését koordináló csoportvezető. 2016-től a vármúzeum tudományos kiadványaiért felelős koordinátor, a tudományos kötetek szerkesztője. 2014 óta az Örökségünk védelme és jövője konferenciák szervezője. 2001-2012 között megbízott oktatóként az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési Tanszékén, illetve a Vizuális Művészeti Tanszékén tanított művészettörténetet, valamint 20. századi művészettörténetet, majd oktatta a Kulturális örökség muzeológiai szakirány MA hallgatóit 2017-től az Eszterházy Károly Egyetem Történettudományi Intézetében művészettörténetet tanít óraadóként a történész és az örökségvédelem MA szakos hallgatóinak. Kutatási területe a 19-20. századi, illetve kortárs művészet, kiemelten a festészet, valamint helytörténet, újabban az interdiszciplinaritás érdekli. Az MAT Miskolci Területi Bizottsága Művészettörténeti csoportjának tagja. Több tudományos kutatásban vett részt. Földi Péter, Nagy B. István ... festőművész, Bóna Kovács Károly szobrászművész monográfusa. Publikációi, tanulmánykötetekben és művészeti szakfolyóiratokban jelennek meg éves rendszerességgel. 2002 óta a Szabad Szalon Művészeti Egyesület elnöke. TÓTH ZOLTÁN 1989-ben született Budapesten. Régész. Az általános iskolát Vámosgyörkön, a középiskolát a gyöngyösi Berze Nagyjános Gimnáziumban végezte el. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Régészettudományi Intézetében 2011-ben BA-, 2013-ban MA-diplomát szerzett régészetből, népvándorláskor szakirányon. Az alapképzéses szakdolgozatát „Állatáldozatok a késő avar korban” mesterképzéses szakdolgozatát „A Gyöngyöspatai avar temető” címmel írta. Az egyetem elvégzése óta, 2013-tól a Dobó István Vármúzeumban dolgozik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történelemtudományi Doktori Iskolájában 2014-ben kezdte el doktori tanulmányait. Az elmúlt évek során több ásatást is vezetett Heves, valamint Nógrád megyében, amelyek szinte lefedik az összes régészeti korszakot. Kutatási területe a római kori Barbaricumtól a kora új korig tart. 2015-ben megkapta a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat által kiírt „Ad Astra” díjat az „Árpád-kori templom és temető Abasáron” című pályamunkájára. TÚRINÉ MAKOLDI GIZELLA Debrecenben született 1972-ben. Egyetemi tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetének festő-restaurátor szakán végezte 1990-1996 között. Restaurálási munkái három fő terület köré csoportosulnak. Falképtöredékek, mint ásatási leletek: 1994 nyarán részt vett a Szőny-vásártéri római kori - Brigetió - polgárváros területén talált 2. századi falképtöredékek kiemelésében, akkor még végzős egyetemi hallgatóként Ásatásvezető: Borhy László régész (ELLE) és Számadó Emese a Komáromi Múzeum régésze, vezető restaurátor: Bóna István MKE. 1998-2000-ben Módy Péter és Harsányi Eszter restaurátorokkal a Szent György téri ásatáson 16. század elejére datálható festett faltöredékek kiemelésében és azt követően rendszerezésben, illetve az anyag egy részének restaurálásában vett részt a BTM megbízásából, régész: Végh András. A másik nagy terület, a festő-restaurátori falkutatás és restaurálás: Kiemelhető a Bátonyterenye-Maconkai Szent István Római katolikus templombelső kétrétegű középkori falképeinek ( 1280-1410 körül Gömöri festőműhely) 2002-, 2007-, 2008-as felmérése és részleges tisztítása, restaurálása Fodor Edina oki. festő-restaurátorral. Illetve 2004-ben Budapesten a Rudas Fürdő - török kori - gőzfürdői szárnyának, 2007-ben a Császár Fürdő törökfürdő részének, 2015-ben pedig a Gül baba türbe belső vakolatának és festékrétegeinek szondázó festő-restaurátori kutatása a Budapesti Történeti Múzeum felkérésére. A régészeti kutatást, feltárást Papp Adrienn (BTM) végezte. Művészettörténész-talkutatást G. Lászayjudit (Forster Központ). 2016-2017-ben a Gúl baba túrbe kiviteli munkálatait kísérő műemléki festőrestaurátori szakfelügyelet látott el. Harmadik terület, ami Egerhez is több szálon köti, a vászonképek restaurálása. A Sándor-palota Lotharingiai Ferenc egészalakos, életnagyságú 18. századi olajfestményének restaurálására 2002-ben kapott megbízást Gajzágó Dorottya festő-restaurátorművésszel. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből több művet is restaurált, kiemelendő a 2003-2004-ben és 2006-ban zajló nagy projekt, az egész alakos püspök-főispán portrék - Barkóczy Ferenc ( 1715-1765) két portréja és Erdődy Gábor (1715-1744) -, teljes restaurálása, melyeket Gajzágó Dorottyával együtt végzett, valamint két, 12-12 db-os kisméretű nemesi arcképcsarnok restaurátora is volt. 127
