Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: Eger hősies védelme Dobó István által. Körösfői-Kriesch Aladár millenniumi festményének tortúrája
H. SZILASI ÁGOTA egyetlen emberrel sem, a kinek az tetszett volna. A közgyűlés egyébként úgy határozott, hogy a kép végleges elhelyezése, valamint a többi képek helyéről is majd a jövő rendes közgyűlésen fog határozni."'9 Magyarországon az 1850-es, 1860-as években felvirágzott történeti festészet legnagyobb alakjai Madarász Viktor, Székely Bertalan, Lotz Károly és Benczúr Gyula jórészt megmaradtak eredeti irányzatukban, az új nemzedék azonban, amely nagyrészt külföldi példák alapján lázasan rohant az új problémák után, eltávolodott tőlük. Ilyen viszonyok között a millenniumi kiállításon szereplő új generáció „nem nyújthatott a történeti festészet mai színvonalán álló alkotásokat’ - írta Szana Tamás20. A színvonalat Benczúr művészete adta. A kritika pedig egyoldalú volt, az új eredményeket nemigen ismerte, s a tárgyias természetlátáshoz, a pontos rajzhoz szokott szemek az új festői problémákkal nem tudtak azonosulni. Ha a félénken jelentkező újszerű megoldásokkal találkoztak, sietésnek és elnagyolásnak látták, s ez aztán „a lelkesedés pillanatának be nem várásacímén súlyos hibaként rovatott fel.22 Kriesch szerencsés kézzel és finom megérzéssel nyúlt első millenniumi feladatához, a Torda-Aranyos Vármegye megbízásából készítendő 1567-es tordai országgyűlés témájához. E művével talán még elcsípte az utoljára felizzó lelkesült nemzeteszmét, de a hosszú ideig készülő Dobó-képek már valahogy nem akartak belesimulni a közhangulatba. A Heves megyei közgyűlés 1901. március 19-én hozott határozata után az alispán levelet intézett Samassa József egri érsekhez, felajánlva a festményt a líceumi képtárnak. Ennek FELHASZNÁLT IRODALOM a levélnek pontos tartalmát nem ismerjük, de Samassa érsek június 1-én kelt finom hangú elutasító válasza fennmaradt. Hogy milyen problémája volt a képpel valójában a közgyűlésnek - e mindent udvariasan megfogalmazó korszakból fennmaradt iratokból - nem igazán fogjuk megtudni. Az azonban tény, hogy a kép valamikor lekerült a megyeháza falairól és átkerült a városháza dísztermébe. A Városháza közgyűlési termében látható tehát Kriesch Aladár e nehezen elkészült, közel négy méter magas és három méter széles - sajnos rossz állapotba került, de 2014-ben restaurált - millenniumi festménye. Hogy mikor és hogyan került át a megyeházáról a városházára, pontosan még nem tudjuk. Dénes Jenő 1939-es monográfiája ellentmondásos adatokat közöl: műtárgyjegyzéke szerint a kép Heves vármegye tulajdona - ez az adat azonban nem bizonyíték arra, hogy akkor még eredeti helyén volt-e, vagy csak az 1900-as téli tárlat közlésére hivatkozva lokalizálta a monográfus a képet a vármegye épületébe. Annál is inkább, mert a 46. oldalon a festményről írva zárójelben a következőt közli: Eger városának tulajdonában. Ha Dénes adatai révén a pontos helymeghatározás kétséges is marad, Z. Lányi Vera 1953-as közlésére azonban már bizton támaszkodhatunk,23 miszerint akkor az egri tanácsháza termében volt a mű. Jelenlegi állapotát feltehetően az 1952-es 400 éves évforduló nagy ünnepségsorozatához köthetően nyerte el. Az id. Kátai Mihály (Karcag, 1906 - Eger, 1983) vezette egri művészcsoport - akik a városháza kistermében lévő szocreál ostromképet is ekkor festették - lehetett a kép újrafeszítésével, kijavításával és felállításával megbízva. Bakó Zsuzsanna 2002 Egy nemzeti toposz születése. In: AGRIA XXXIII. = Annales Musei Agriensis, Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, Eger, 309-324. Dénes Jenő 1939 Körösfőí-Kriesch Aladár. (A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem és Keresztényrégészeti Intézet dolgozatai) A szerző kiadása, Budapest. Lyka Károly 1953 Festészeti életünk a Millenniumtól az Első Világháborúig (1896-1914). Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest. Nagy Sándor 2005 Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt és a jegyzeteket írta: G. Merva Mária. (Gödöllői múzeumi füzetek 7.) Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő. Szana Tamás 1901 Száz év a magyar művészettörténetből 1800-1900. Festészet, szobrászat. Az Atheneum Irodalmi és Nyomdai R. társaság kiadása, Budapest. H. Szí las i Ágota 2016 Két festmény egy témára. Eger hősies védelme Dobó István által. Körösfői-Kriesch Aladár millenniumi festménye. In: OrinéNagy Cecília (szerk.): Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) festő- és iparművész monográfiája és oeuvre katalógusa. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 44-60. Z. Lányi Vera 1953 Festőink az 1896. évi millenáris kiállításon. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. Budapest, 26-os jegyzet 19 Egri Híradó 1901. évi 14. sz. / február 16.2. 20 Szana 1901.262. 21 Ua 22 Dénes 1939.43. 23 Z. Lányi 1953.26. jegyzet. 111
