Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: Eger hősies védelme Dobó István által. Körösfői-Kriesch Aladár millenniumi festményének tortúrája
H. SZILAS! AGOTA H. SZILASI ÁGOTA Eger hősies védelme dobó István által KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR MILLENNIUMI FESTMÉNYÉNEK TORTÚRÁJA A történeti festészet az ezredévi ünnepségek hatására másodvirágzását élte a századfordulón. Ennek minősége, de őszintesége is kérdéseket vet fel, és talán igaza lehetett Lyka Károlynak, a kor mindenre érzékeny jeles művészettörténészének, amikor a millenniumi nagy festészeti sürgölődésről a következőket írta: „A történeti levegő, amelyet a nagy évforduló árasztott, az intéző köröket most hirtelenül arra biztatta, hogy mesterségesen felélesszenek egy műfajt, amellyel már évtizedek óta nem törődött senki sem. Legkevésbé a művészek. Ok, akik érzésük minden szálával a jelenen csüngtek... Ha művészileg hagynak is némi kivetnivalót a megszületett müvek, de a morális és lelki emelkedettség, a jó szándék határozottan kiolvasható a kor megnyilvánulásaiból, sajtótermékeiből, dokumentumaiból, visszaemlékezésekből. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága a vallás és közoktatási miniszter előző évi 53.549. sz. leirata folytán az 1895. évi április 23-i rendes évnegyedes bizottsági közgyűlésén tárgyalt először a millenniumi ünnepség megszervezéséről és a hozzá rendelt pénzösszeg előteremtésének kérdéséről. 10.000 forint elkülönítését szavazták meg a vármegye törzsvagyonából e hazafias célra. A vármegye négykötetes díszkötésű monográfiáját2 tervezték elkészíttetni és a budapesti kiállításon bemutatni, illetve, mint a jegyzőkönyv írja: „a vallás és közoktatásügyi miniszter ajánlatát elfogadva, közvetítésével: Eger várának Dobó általi hősies megvédését képben való megörökítését a bizottság elhatározza, s a művészre bízván a kép méreteit, e czélra SOOOfrtot szavaz meg. A kép a kiállítás czéljaira átengedtetik, azután pedig a vármegyeház egyik termében helyeztetik el A pályázati kiírás megjelenését megelőző 1896. évi január hó 27-én tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlés jegyzőkönyve szerint a kép elhelyezéséről is döntöttek. A „megfestendő kép a vármegye nagytermében helyeztessék el, mihez képest utasíttatik az alispán, hogy a pályázó festőművésszel a kép méretére nézve a határozatnak megfelelően állapodjék meg. Fclhivatik továbbá az alispán, hogy a nagyteremben a képek elhelyezésére nézve akként intézkedjék, hogy ott azon jeles férfiak arczképei függesztessenek fel, akik a haza szabadságának kivívása körül érdemeket szereztek s a vármegye közéletében jelentékenyebb szerepet vittek. Legyen azonban ' A festményre vonatkozó kutatásokat 2013-ban, a festő 150. születési évfordulója alkalmából Öriné Nagy Cecília biztatására kezdtem el, aki a festő életművével már évtizedek óta foglalkozik, mint a Gödöllői Városi Múzeum művészettörténésze. 1 Lyka 1953.79. 2 A tervezett kiadvány elkészült ugyan, de díszkötéses verziója nincsen. Balázsy Ferenc - Szederkényi Nándor: Heues vármegye története /-ÍV.' Kiadja Heves Vármegye Közössége, Eger, 1890-1893. ..Heves vármegye 1886. jul 28-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy hazánk ezredéves ünnepének emlékére, saját történetét íratja meg. A megírással immár boldogult Balázsy Ferenci makiári esperes-plebános, az akadémiának levelező tagja és alólirott bízattunk meg. " 3 Magyar Nemzeti Levéltár, Heves Megyei Levéltár továbbiakban: MNL HML IV-4Q4/a/49 9229. gondja arra is, hogy Kossuth Lajos megfestetni elhatározott képe részére a megyeteremben megfelelő hely rendelkezésre maradjon."'' Az 1895-1896-os egri sajtótermékek is szinte minden számban közöltek híreket a nagy országos ünnepség előkészületeiről, az azt körüllengő nemzeti érzülettel telített közhangulatról. „Országszerte nagy a mozgalom a nemzet ezredéves ünnepének minél méltóbb megszentelésére. (...) ... azt látjuk, hogy főképpen a történeti irány az, mely itt érvényesül. (... ) Ott pedig, hol a honfoglalás emlékei hiányzanak, a történeti fejlődés ama kiválóbb momentumait emelik ki, melyek ama megye vagy város közéletének emlékezetesebb eseményét leginkább kidomborítják, továbbá, melyek az évezred ünnepségének legjobban megfelelnek; végül melyek az erkölcsi haszon tekintetéből legtanulságosabbak, a honi szellem emelésére legalkalmasabbak. Kérdés, hogy a hírneves Eger mivel fog ez ünnepségen szerepelni? (...) Igaz, hogy Hevesmegye ebben Egernek mintegy útjába vágott, midőn elkölcsönözte thémáját, azt határozván, hogy Eger várának hősi védelmét a megye fogja lefestetni; ám jó, legyen! örüljünk rajta; jut is, marad is Egernek még elég a dicsőségből. ”5 - szólt a véleményformáló tudósítás 1896. március 7-én az Egri Híradó hasábjain. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium védnöksége alá utalt pályázatot az Országos Képzőművészeti tanács írta ki, melyre „olajszínbenfestendő kép”-pel lehetett 1896. május 15-én este 6 óráig a Műcsarnokban jelentkezni. A Vallás és közoktatásügyi Magyar Kir. Miniszter 31.135 számú leirata szerint „A kitűzött határidőig 12 vázlat érkezett be, u.m. Ipolyi Sándortól kettő, Pap Henriktől, Kriesch Aladártól, Krutsay Ferenctől, Gyárfás Jenőtől, Mendlik Oszkártól, Jászay Józseftől, Cserépi Árpádtól, Pálya Czelestintől, Plaskovich Ferenctől és Kolozsváry Lajostól egyegy vázlat. A vázlatok beható megvizsgálása alapján a tanács Kriesch Aladár6 vázlatát találta a megrendelésre legérdemesebbnek, s a 300 frtos második díjra Gyárfás Jenő, - a 200 frtos harmadik díjra Mendlik Oszkár vázlatát fogadta el. (... ) Midőn erről a közösséget tudomása végett értesítem, köszönetét mondok a közösségnek azért, hogy a hazai képzőművészet iránti áldozatkész érdeklődésével szép eredményű művészi versenyre nyújtott alkalmat... Budapest, 4 MNLHMLI\-404 a 497/1.896. 5 A millémum és Eger városa. Egri Híradó 1896. évi. 19. sz. / márczius 7.3. 6 Körösfői-Kriesch Aladár - Buda, 1863 - Budapest, 1820. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, 1894-ben a Julian Akadémiát látogatta, közben itáliai, spanyolországi tanulmányutakat tett. 1897-1902 között a Parlament dekorációs munkálataiban működött közre. A Budapesthez közeli Gödöllőn 1901-ben telepedett le, majd müvésztársaival szövőműhelyt alapított, ahová később az iparművészeti Iskolából érkeztek növendékek. Tanulmányozták a népművészeti tárgyakat, technikákat, s gyűjtőmunkájuk jelentős néprajzi szakmunkák megjelenését segítette elő. Körösfői életművében a festmények, grafikák, iparművészeti tervek mellett számos murális munka szerepel, így a budapesti Zeneakadémia és a marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei. A Kéve tagja volt, 1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított, 1914-ben Céhbeliek néven szervezett kiállító művészcsoportot. 107
