Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Bagi Zoltán Péter: Az 1566. év elfeledett háborúja. Palota sikeres védelme, valamint Veszprém és Tata visszafoglalása

a havasalföldi és moldvai vajda kétezer portai janicsárral kiegészülve Gyula ellen vonul. A szultán pedig a had többi részével Szófiában vagy Belgrádban marad.8

A szultáni hadjárat híre azonban nem csupán Bécsbe érkezett meg. Csányi Ákos, a Nádasdy-Kanizsay birtokok főprefektusa9 igaz nem az orátortól, hanem elfogottaktól szerzett hírek alapján már 1566 január 6-án azt vetette papírra, hogy a szultán hadjáratra készül a Magyar Királyság ellen. Már hónapokkal korábban értesült egy török rabtól a Portán és az Oszmán Birodalomban történtekről. Információit pedig budai Piri aga foglya, Pálfy Ambrus is megerősítette. Beszámolója szerint a „császár el jő idejében, hanem szokott az előtt jönni Duna mellett, beglerbég nagy haddal Szigetre és azon jel János király fia mellé nagy hadat bocsát ím maga az derék haddal az Dunát tartja, de én kegyelmes asszonyom mindezeket az kegyelmes úr isten semmivé teheti.”10

Csányi tehát már vízkeresztkor tudott a szultáni hadjáratról. A hónapok során pedig, hasonlóan, mint az udvar esetében újabb és újabb információkhoz jutottak. Horvát Ferenc hadnagy Gyuláról április 24-én az elfogott török katonák beszámolója alapján azt írta, hogy Szulejmán fő célja Bécs elfoglalása, de előtte hadával megszállná Szigetet, Gyulát és Egert is.11 12

A Habsburg udvar és a helyi vezetők azonban nem csak figyelték a híreket, hanem elkezdték a felkészülést a várható hadjáratra. Kevéssé ismert ám tény, hogy az Udvari Haditanácsnak már 1566 áprilisában volt egy kész haditerve. Erről Földvári István 1566. április 28-án Alsólendváról Csányi Ákost a következőképpen tájékoztatta: „hogy császár őfölsége írt volna Károly hercegnek Augustából (ma Augsburg, Németország B.Z.P.), és azt parancsolta, hogy kétszáz ezer emberre való élést szerezzenek. Az ő nagysága mostani értelme szerint lészen az fejedelemnek ugyan bizonyában való hada, és személy szerint hadban lészen, ki immár nem késik Augustáb ól alá jönni. 0 maga derék táborával Bécsnél lészen, Ferdinand herceget, csehországi és morvái hadával Nagyszombatnál (ma Trnava, Szlovákia), avagy Sempténél (ma Sintava, Szlovákia) végezte lenni. Károly herceget pedig Stájer, korontáli (ma Karintia) és Kranjolabeli (ma Szlovénia) hadával Potolynál (ma Ptuj, Szlovénia) végezte lenni. Az derék hadnak, kiben császár őfölsége személye szerint lészen, főhadnagya [Obrist Feldhauptmann] az saxonai herceg (Ágost szász választófejedelem) és marsallja [Feldmarschall] gróf Kintersvarczenburgi (Günther von Schwarzenburg) lészen.”'2

Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem csupán az Udvari Haditanács

8 Varga 2016.201.

9 Szatlóczki 2016.133-138.

10 Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltár (OL) Magyar Kamara Archívuma (MKA) E 185 Nádasdy család levéltára (lt) Missiles 9. doboz (d.) Numerus (Nr.) 66.; Bagi -Szatlóczki 2016.

11 ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungarica Allgemeine Akten Fase. 92. Konv. A fol. 11 lr-v.; Varga 2016.201.

12 MNLMOLMKAE 185 Nádasdy család lt. Missiles. 12d.nr. 1.; Bagi-Szatlóczki 2016.

69