Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566)
hatalmas császár (szultán) földjét, lovasai állandóan elálljálc és lesik a siklósi, görösgáli és fehérvári utakat”, jóllehet - saját állítása szerint - ő tényleg igyekezett betartani az 1547-ben megkötött drinápolyi békét.25 A magyarok persze - minden bizonnyal nem alaptalanul - cselvetésnek tekintették a vádaskodást:Valami török mesterkedés az ártatlan [azaz a szigetvári kapitány] elveszejtésére" - írja az év szeptemberében Csányi Ákos.26 Seghed György nemsokára, 1550 februárjában valóban távozott Sziget éléről, de cseppet sem török nyomásra távolították el: önszántából mondott le. Helyére Tahy Ferenc került.2 Dervis a kapitánybuktatás mellett megkísérelte elvágni a magyar fővár élelmezési útvonalait is. Ebben egyrészt a legalább 1546 óta török kézen lévő, Szigetvártól mindössze 8 km-re fekvő Görösgálra támaszkodott. Rejtély, hogy az erősség hogyan maradhatott fenn, hogyan élelmezték, s hogy a szigetiek miért nem semmisítették meg a számukra oly sok kellemetlenséget okozó palánkot. Másrészt Dervis az élelmet szállító parasztokat folyamatosan halálbüntetéssel fenyegette. Nem is sikertelenül: 1549 őszén Horváth Márk már komoly nélkülözésről panaszkodott.28 A következő év eleje csendesen telt, a törökök még a magyarok szerint is betartották a fegyvernyugvást.29 A békesség azonban nem tartott sokáig: 1550 nyarán a keresztény hadak hozzáláttak Szolnok kiépítéséhez, amely az oszmánokat nagyon kellemetlenül érintette, már csak azért is, mert a kulcsfontosságú területre ők is rá akarták tenni a kezüket, s az építőanyagot elkezdték Szegedre összegyűjteni. A helyzetet súlyosbították Fráter György intrikái is, ezért Kászim a végvidéki erőket táborba rendelte Budára.30 A boszniaiak, a pozsegaiak és a pécsiek 1550 szeptemberében indultak a gyülekezőhelyre, de nem sokat időzhettek a partiumi hadműveleti területen: a pécsiek és a boszniaiak hamarosan akcióba lendültek a saját végvidékükön. Dervis bég komoly, 1500 fős sereggel kifosztotta Babócsát, Báthory András azonban a visszavonulók nyomába eredt, s amikor a kalauz eltévedt a Rinya mocsaraiban, megtámadta és megverte a törököket. Az összecsapás komolyságát mutatja, hogy a magyarok 460 lovat zsákmányoltak, s Dervis bég kis híján a mocsárba veszett. A Kálmáncsehiben gyülekező törököket azután a Koroknánál őrködő Alia Mátyás támadta meg 85 lovasával a következő éjszaka: a törökökre rágyújtották a házakat, sokukat lekaszabolták.31 Mindeközben Ulama bég, aki főerőivel valószínűleg nem vett részt az erdélyi had25 Szalay 1861.56-58. (no49). 26 Őze 1996.1.65. 27 Varga 2006.69. 28 Szalay 1861.63-64. (no 55). 29 Barabás 1898.116. 30 A boszniai, a szerémi, a szendrői, a Hercegovinái, a zvomiki, a pécsi, a pozsegai, a hatvani és a fehérvári szandzsákok haderejét rendelték ki. Nádasdy Tamás Verancsicsnak. 1550. december 11. Verancsics 1865.166-170. Szolnok építésére: Kertész-Korpás 2013.; Bagi 2013. 31 Öze 1996.1.82-83.; Várady 1896.1.424-425.; Verancsics 1857.261 -264. 47
