Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon

és a magas katonai tisztségből származó presztízsnek köszönhető.38 A vár 1552. évi sikeres védelmét követő évben Dobót erdélyi vajdává nevezte ki Ferdinánd, amely tisztséget 1553 májusától három éven keresztül, egészen János Zsigmondék visszatértéig töltött be. A kinevező diplomában azonban nem csak az erdélyi vajdai címet kapta meg, hanem Ferdinánd garantálta személyének és minden leszármazottjának helyét az ország bárói között is.39

Miután 1557 novemberében sikerült elhagynia Erdélyt, politikai szolgálatai és a katonaság zsoldfizetésének átvállalása fejében jelentős birtokokhoz jutott. Ezek a birtokok azonban a Dobók ungi és zempléni törzsbirtokaitól messze, a nyugati országrészben feküdtek. Ennek köszönhetően Dobó István Bars vármegye főispánja lett. Emellett rábízta az uralkodó az északi országrész védelmében kulcsszerepet játszó Lévát a hozzá tartozó birtokokkal, valamint 20 500 forint értékben zálogba kapta Véglest.40 A családi birtokok szempontjából azonban sokkal jelentősebb szerzeménynek számít Abaújban Gönc és Telkibánya megszerzése, amit 7000 forint örökáron vásárolt Miksától.

Jelentősebb anyagi gyarapodás azonban csak a következő generációnak sikerült elérnie. Dobó Ferenc a század végére már az ötödik legnagyobb birtokállománnyal rendelkező személy volt Felső-Magyarországon, öt megyében 1681 jobbágyház birtokosa (47 településen). Apja halálát követő évben, 1573-ban 180 000 rajnai forintért zálogba kapta az egykori Pálóczi jószágok legbecsesebb kincsét, Sárospatakot, ahová át is helyezte udvarát.41 Ezt követően Dobó Ferencnek sikerült megszereznie a Pálóczi-Upori vagyon más fontos hegyaljai tartozékait is, amelyek Perényi Gábor 1568-ban bekövetkezett halálát követően a kincstár tulajdonába kerültek.42

A birtokállomány gyarapítás szempontjából meg kell említeni Dobó István testvérének, az 1563-ban szintén bárói rangra emelt Domokos Anna nevű lányát, aki Perényi Istvánnal kötött házasságával egy nagy lépést tett a Pálóci javak megszerzése felé, amit lányuk, Perényi Zsófia teljesített be.43 Az egri kapitány másik testvérének, Annának az unokája pedig a Lórántffy család egyik tagjához ment feleségül. Az 1610-es évekre végül a Dobó vagyonnak ezen az ágon végül Lórántffy Zsuzsanna

38 SzabóJ. 1983.133-146.

39 MNLOLA57 3.k. 143-144.AtisztséggelegyüttmegkaptaSzamosújvárt és Dévát, minthonorbirtokot, amikről megbízatása visszavonásával le kellett mondania. Kenyeres 2001.1116.

40 Csípés 1972.10.; Kenyeres 2006.186.; CsiffAry 2014.67-75.

41 Détshy 2002.101.

42 Erről Dobó Ferenc utolsó, 1602. január 28-án írt végrendeletében igen részletesen be is számolt Radvánszky 1879.192-216.; valamint az Udvari Kamara Tiburtius Himmelreich tájékoztatására készített összeállítása a Dobó javak megszerzéséről: 1601. február 23. ÖStA FHKA HFU r. Nr. 69. Konv. február fol. 16-18.

43 Ez a Perényi János a család nyalábi ágából származott, aki hatod fokú unokatestvéri rokonságban állt ekkor a nádori ággal, vagyis olyan távolságra voltak egymástól, mint a Dobók a Pálócziaktól.

179