Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Az 1566. év elfeledett háborúja. Palota sikeres védelme, valamint Veszprém és Tata visszafoglalása
mentse fel Palotát.47 Két nappal később pedig Thurynak küldtek egy felszólítást, hogy tartson ki,48 ám a felmentésre szánt jelentősebb létszámú katonaság mozgósítása csak június 10-én kezdődött meg. Ekkor kapott újra Salm utasítást arra, hogy katonáival készen álljon Palota felmentésére.49 Szintén június 10-én pedig Lazarus von Schwendit intették arra, hogy minél hamarabb küldje Georg von Praun és Christoph von Schellendorf lovasait Thury megsegítésére.50 Mind Istvánffy, mind az év végén összeállított hadijelentés említést tett arról, mikor II. Miksa Thury Farkastól tudomást szerzett a palotaiak szorult helyzetéről parancsot adott a végvidéki, a vármegyei katonaságnak, valamint a Német-római Birodalomban hissen felállított gyalogságnak, hogy Győrnél gyülekezzenek.51 A protokollum könyvek bejegyzései is megerősítik, hogy az udvar megtette ezeket az intézkedéseket. Június 11-én és a következő napon az udvari haditanácsosok elrendelték a magyar végvidéki katonaság, illetve a környék magyar előkelői számára, hogy gyülekezzenek Palota felmentésére.52 Ez utóbbi intézkedésről június 13-án Salm még valószínűleg nem tudhatott, mivel ekkor azzal fordult az Udvari Haditanácshoz, hogy parancsolja meg a vármegyei hadaknak és a magyar uraknak segítsenek a hadművelet végrehajtásában.53 Az Udvari Haditanács június 12-én parancsot küldött gróf Georg von Helffensteinnek és Salmnak, hogyan mentsék fel az ostromlott várat.54 Tielesch július 5-i jelentéséből tudjuk, hogy a várt regiment június 11 -én érkezett meg. A körmöcbányai jegyző pedig arról is beszámolt, hogy Helffenstein és Salm ezt követően kapott parancsot, hogy mentse fel Palotát.55 Mindez tehát azt jelenti, hogy Győrben és Bécsben már az ostrom megkezdése után közvetlenül megkezdődött a felmentő had megszervezése. Míg az uralkodó, az Udvari Haditanács és Salm a felmentést szervezte az ostrom nagy erővel folyt. Az ostromlók sáncokat építettek és hevesen lőni kezdték a vár falait. Zasius jelentésében azt vetette papírra, hogy június 6-tól 10-ig sok ezer ágyúgolyót lőttek ki Palotára és egy torony be is omlott.56 Ortelius 1665-ben kiadott művében erről azt olvashatjuk, hogy a pasa nyolc teljes napon át, szünet nélkül törette a védműveket. Ez idő alatt mintegy 1500 lövedéket lőttek ki és a falakat a földdel tették 47 ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146Fol.: 149v.No.35. 48 ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146 Fol.: 150r. No. 43. 49 ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146Fol.: 150v.No.51. 50 ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146 Fol.: 150v. No. 53. 51 ÖStA KA AFA 1566-13-3.; Marczali 1882.72.; Istvánffy 2003.391. 52 ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146 FoL 151r.No.61.; ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146 Föl.: 151r. No. 63. 53 ÖStA KA HKR Wien Exp. B. 145 Fol: 11 Ír. A magyar előkelők összegyűlt katonaságára lásd Forgách 1982.257. 54 ÖStA KA HKR Wien Reg. B. 146 Fol.: 151 r. No. 65.; Marczali 1882.77-78. 55 Matunák 1897.271-272. 56 Marczali 1882.72. 75
