Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566)

Az 1552-es év azután alaposan felkavarta az állóvíznek addig sem nevezhető hó­doltsági eseményeket. Bár kezdetben úgy tűnt, a szultán személyesen jelenik meg a magyar végeken, áprilisban kinevezte Kara Ahmed pasa másodvezírt a hadjárat vezetőjévé, aki mellett Szokollu Mehmed ruméliai és Hádim Ali budai pasa szá­mítottak a legjelentősebb szereplőknek. Az elsődleges cél Erdély összeroppantása lehetett, a budai pasának pedig egy felvidéki elterelő hadművelet vezetése volt a fel­adata a zvorniki, szendrői, szerémi, vidini, aladzsahszári és a vulcsitrini szandzsákok csapataival.41 A boszniaiak a saját végvidéküket őrizték, júliusban pedig támadási parancsot kaptak Szlavónia ellen. Ulama pozsegai és Mehmed boszniai bég sikerrel oldotta meg a feladatot, számos kisebb várral egyetemben bevették Velikét, Verőcét (augusztus 6.), Monoszlót és Csázmát (augusztus 21.) is.42 Október elején Ulama és Malkocs újra támadásba lendült, Varasdig és Vinicáig portyáznak.43 A dunántúli bégek is harckészültségben álltak, a szekszárdi, a siklósi és a mohácsi béget végül Ulama mel­lé rendelték július 6-án44 Javarészt azonban a budai pasa mellett ténykedtek: Dervis mohácsi, Véli koppányi, Mahmúd szekszárdi és Ahmed simontomyai bég is ott vitézkedett augusztus 10-11-én a palásti csatában, a mai Ipolyság közelében.45 A későbbiekben va­lószínűleg részt vettek Eger sikertelen ostromában is (szeptember 9. - október 17.).46 Ezek szerint tehát a dél-dunántúli határszakaszt egyedül Derjá görösgáli bégnek kellett tartania, igaz, a boszniaiak akciója őt is tehermentesítette. Alig ért haza Dervis az északi hadműveletekből, október 20-án már Babócsa kör­nyékén hódoltatta a falvakat, azután 3 ágyúval, 400 janicsárral és 300 pécsi lovassal Szentmiklósnál várta Ulama boszniai bég csapatait : Verőce (Virovitica) várát szeret­ték volna megerősíteni.47 1552 azonban más változásokat is hozott. Forrásainkból ügy tűnik, hogy a ma­gyar nemesség valójában a 40-es évek végére heverte ki a török hódítás sokkját, s kezdte visszaszerezni korábbi pozícióit a meghódított területeken, ami természe­tesen az adóztatásban csúcsosodott ki. 1551-ben például Dersffy Farkas szigeti kapitány a Duna-parti Báta mezővárosától 100, egy évvel később 125 forint adót szedett be.48 A pécsiek persze ahol tudták akadályozták az adószedést, de csekély számú várukkal erre meglehetősen kevés esélyük volt. Másrészt látták, hogy a bajo­kat csak csírájukban lehet elfojtani, s ezért minden erővel Szigetvár elszigetelésére, 41 Dávid-Fodor 2005.342-346. 42 Dávid-Fodor 2005.600-601,625-626. 43 Barabás 1898.177. 44 Dávid-Fodor 2005.523-524. 45 Dávid-Fodor 2005.613-615. 46 Legalábbis Véli zászlóját a magyarok megszerezték és Bécsbe küldték. Sugár 2002.104. 47 Barabás 1898.179-180. 48 Szakály 1986.44-53. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom