Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566)

Pécset, ahol többször is járt: 1530-ban János király szövetségeseként, Szerecsen János és Nádasdy Tamás támogatására vezetett segélyhadat Szigetvár ostromához.' 1541 szeptemberében pedig ellenségként érkezett Szülejmán budai hadműveletének mellékágaként, de a hódoltatási kísérlet ekkor nem járt sikerrel.

Kászim ugyan fontos szereplője volt az 1526-1541 közötti időszaknak, mindenképpen az egyik legfontosabb „magyar-szakértőnek” számított, de mégsem ő állt az első helyen, hanem a Jahjapasazádék klánja, és annak mindenkori főnöke.7 8 A család egyik tagja, Báli komoly szerepet vitt a mohácsi csatában, testvére, Mehmed sokáig Szendrőről irányította a magyar végek ügyeit, 1543-tól 1548-ig pedig budai pasaként tevékenykedett. A család egy másik tagja, Kücsük („Kis”) Báli pedig Buda második pasája volt 1542-ben, ő védte a központot a keresztény támadás ellenében. Kászim bég Mehmed pasa környezetéhez tartozott, az ő szárnyai alatt kezdett felívelni a pályafutása. Valószínűleg valamiféle kapcsolatban is állhatott a családdal, a későbbiekben - Mehmed halála után - mintha ő lett volna a klán feje.

Az 1543. évi harcokból ő is derekasan kivette a részét. Tavasszal mohácsi bégként egy jelentősebb portyát vezetett a Szerémségbe, ennek során bevette Móré László várát, Rahócát, amely a Papuk hegység északi lábainál, Eszéktől nyugatra feküdt. Erre a szultáni sereg felvonulási útjának biztosítása miatt volt szükség. A vár börtönében talált rá Batthyány Farkasra, közeli ismerősének, mondhatni „barátjának”, Batthyány Orbánnak a testvérére. A kiszabadított rabot karddal, lóval, ruhával ajándékozta meg, s úgy küldte haza. De Kászim jelentős szerepet vitt - legalábbis Istvánffy szerint - Siklós elfoglalásában, azután jelen volt Pécs hódoltatásánál is, majd Rüsztem pasa másodvezír parancsára Anyavár ostromára indult.9 A hadjárat során a későbbiekben nem említik, elképzelhető, hogy a dunai hadiút biztosítása végett szandzsákjában maradt, s annak kiépítésével foglalatoskodott.

A Pécsre visszatérő Kászimot nem fogadta túlságosan könnyű helyzet - ehhez persze már hozzá lehetett szokva. A szultáni seregek elvonultával lassan a keresztények is magukhoz tértek, s magukhoz ragadták a kezdeményezést: a szigetváriak folytonosan nyugtalanították Pécset, amiről Kászim Török Bálint özvegyének, Pemfilnger Katának panaszkodott.10 Helyzete valóban nehéz lehetett: a hódoltságot alig néhány vár képezte, s azok sem alkottak összefüggő területet. Mint feljebb láttuk, az egyik csoport Buda körül tömörült, a másik pedig Baranya DK-i részében, a két területet azonban magyar várak választották el egymástól. Jobb helyzetben mindenképpen a baranyaiak voltak: egy Habsburg jelentés szerint Baranyavárban, Szászvár-7 Varga 2009.21.

8 Sudár 2005.54-55.

9 Murád!: Kiss 1984.172.; Szakály 1969.26.; Istvánffy 2003. II. 86-87., 90,

10 1544. február 17. Bessenyei 1994.227.

43