Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Kenyeres István: A török elleni küzdelem finanszírozása Buda elestétől a drinápolyi békéig
krajnai és karintiai rendek, a szlavón (vend) végvidéket a stájer rendek, a szigetvárit, majd ezt követően a kanizsai végvidéket a stájer és alsó-ausztriai rendek, a győrit az alsó-ausztriai rendek, a bányavidékit a morva és cseh, míg a felső-magyarországit a sziléziai rendek támogatták segélyeikkel.28 Ezeket a befizetéseket a magyarországi és felső-magyarországi hadi fizetőmesteri számadások révén, nyomon tudjuk követni. Szintén fontos szerepet töltött be a birodalmi rendek növekvő töröksegélyei az 1550- es évek közepétől, majd a hitelek is egyre markánsabb szerepet játszottak. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a magyarországi jövedelmek, befizetések jelentősége mellett sem. Az 1540-es években, még a magyarországi pénzügyigazgatási reformok beérése előtt, állandó hadi helyzetben, részben polgárháborús viszonyok között nem lehetett számítani jelentős hazai hozzájárulásra. Ekkor a Habsburgok más tartományai és hitelek, valamint külföldi segélyek révén tudták finanszírozni a magyar- és horvátországi végvidék költségeit. Ez a támogatás ekkor létfontosságú volt, e nélkül a török elleni védelem megoldhatatlan lett volna. A reformok beérését követően megerősödött magyarországi kamarai és állami jövedelmi rendszer (harmincadok, bányakamarák, uradalmak) a monarchia egyik legjelentősebb állami/kincstári bevételét produkálta. Ekkortól, tehát az 1560 1570-es évektől a magyarországi hozzájárulás mértéke is meghatározóvá vált, de olyan helyzet soha nem állt elő és nem is állhatott volna elő, hogy a magyarországi jövedelmek fedezhették volna az oszmán expanzió elleni védelem költségeit. Mint a felvázolt rendszer is igazolja, ez a feladat összbirodalmi kihívás volt, minden tartomány, ország, valamint a német-római birodalom rendjei és esetenként más európai országok is hozzájárultak a közös ügyhöz. FELHASZNÁLT IRODALOM Acsády Ignác 1888 Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt, 1526- 1564. Budapest. 1894 Apozsonyi és szepesi kamarák, 1565-1604. Budapest. Ember Győző 1946 Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet 1.) Budapest. 28 Erre a rendszerre lásd Pálffy 2001.204-205. 35
