Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Virovecz Nándor: Kereszténység szolgálata vagy politikai árulás? Balassa Menyhért 1562. évi "pártváltása"

augusztusban kötött béke ellenére a térség,76 77 annak határvidék jellegéből adódóan az állandósult hatalmaskodások és kisebb rajtaütések, portyák színtere lett, ami főleg az egyezmény pontjainak egyéni és természetszerűleg eltérő értelmezéseiből fakadt. Amellett, hogy semmilyen szinten nem volt egyetértés abban, hogy az egyezmény előtti vagy a status quo szerinti birtokviszonyok alapján kellene bármiféle ügyben eljárni, minden helyi birtokos pozícióinak megtartására vagy erősítésére törekedett.

Az educilláció, a különféle terményadók kivetése és az ellenséges vagy kevesebb befolyással rendelkező urak birtokainak felprédálása bevett gyakorlatnak számított. Balassa talán leghíresebb akciója Melith György csengeri és kisvárdai birtokainak elfoglalása volt, amelyeket emberei között szolgálatuk ellenében osztott ki. " Melith ezt Ferdinánd császárnak és Miksa királynak is megírta, és bár mindkettejüktől kapott parancslevelet Balassa ellen, följelentésének semmi foganatja nem volt.78 A Habsburg uralom megvalósítása egyben a kamarai igazgatás kiterjesztését és így az adóztatást is jelentette, viszont a helyi viszonyok között csakis Balassa segítségével és módszereivel volt kivitelezhető.79 Olybá tűnik, hogy Ferdinánd és Miksa az elért eredmények és Balassa támogatásának megtartása miatt alapvetően elnéző volt a főúr hatalmaskodásaival szemben.80

Az ország egyesítéséért és az erdélyi Habsburg hatalomátvételért indult mozgalom regionális háborúba torkollott, amelynek céljai immár a helyi érdekérvényesítésre korlátozódtak. Daczó Tamás a munkácsi udvarbíróval, Kerepeczi Demeterrel tett panaszt Zaynál, amiért Dobó Domokos elrabolta a sót a köznéptől.81 Bizonyára erre kívánt választ tenni Szalay Ferenc, amikor a következő év tavaszán Dobó ungvári malmát és sókészleteit elfoglalta.82 Balassa birtokainak közelségében is állandó összetűzésekre került sor. A már említett rokon, Matusnay Péter még 1562 augusztusának elején, a békekötés idején Kovászóról kérte Balassa se76 Lukinich 1913. S8S.

77 MNLOLP707 10.cs.I.sor.Fasc. 12.No.704/a.AMelithcsaládvegyesfogalmazványai.fol.3-4. A feljelentési fogalmazvány valamikor 1S64 év elején keletkezhetett. Többek között az is kiderül belőle, hogy Balassa a katonaság eltartásához különféle terményadókat vetett ki.

78 Miksa (1562. július 15.) és Ferdinánd (1563.december 3.) levelei: MNLOLP 7071. sor.Fasc. 10. No. 71-300. No. 111. (föl. 144.) és No. 112. (föl. 145-146.)

79 Torda Zsigmond levele Pesthy Ferencnek, s. d., vélhetőleg 1562-1564 között. MNL OL E 250 1. cs. föl. 27-28. valamint Jánossy János levele Pesthy Ferencnek, Atya, 1564. márc. 2. MNL OLE 211 föl. 99-100. Mindketten arra kérték Pesthyt, hogy szóljon Balassának, aki segítsen az adószedésben, kiváltképp Báthory György birtokain. Báthory később Balassa „közbenjárására” valóban megadta „az ő jószága dézsmájának árendáját”. Veress 1944.30-31.

80 A szatmári török ostrom végén Miksa meghagyta a Kamarának, hogy a Nagybányán lefoglalt aranyat és ezüstöt ne kérjék számon Balassán. 1562. május 2. MNL OL E 21 572. k. föl. 47.

81 Daczó Tamás és Kerepeczi Demeter levele Zay Ferencnek, Munkács, 1562. július 27. HL TGy 1562/1.

82 Miksa levele Szalay Ferencnek és Viczmándy Andrásnak, 1563. május 24. MNL OL E 204 29. d. föl. 27.

270