Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Négyesi Lajos: Zrínyi Miklós várkapitányi tevékenységének megítélése katona szemmel
kája általában véve több kétes hitelű megállapítást is tartalmaz, a későbbiek alapján mégsem tűnik elképzelhetetlennek. A főúr ezek után egyre kevesebbszer jelent meg a királyi család előtt, amit bizonyára az attól való félelem generált, hogy ő lesz a következő áldozat. Összességében már a kezdetekkor fölvetődött az értelmezésnek az a lehetősége, hogy Balassa belekényszerült ebbe a helyzetbe. Az ok-okozati viszonyokat tekintve az a következmény, hogy ezek után a leghatalmasabb úr lett Erdélyben, ellentmondhat ennek, és a személyes hatalomvágy felszínre törését bizonyítja. A királyné bőségesen jutalmazta; ekkor került birtokába a Báthoryakkal kötött szerződés értelmében Szatmár és Németi, ezenkívül Nagybánya és Tasnád kapitánysága valamint három vármegye tizede, továbbá az ország főkapitánya, vagyis a hadsereg főparancsnoka lett.27 Nem elhanyagolható, hogy a Bebek - Kendy társaság kiiktatása személyes leszámolás volt, hiszen ezáltal olyan ellenfelektől szabadult meg, akikkel évtizedek óta viszálykodott. A merényletre másik lehetséges magyarázatot az események további menetéből nyerünk. A családi örökség mint politikai koncepció Balassa főkapitányra 1559-től kezdve kettős feladat hárult. Egyfelől Erdély védelmét kellett biztosítania, másfelől a Ferdinánd király és a porta között megkötött béke árnyékában a Habsburg uralkodó az erdélyiekkel is tárgyalt, amelyben az erdélyi oldalt Balassa képviselte. A főkapitány ekkor még a királyfi és Izabella mellett Gyulafehérváron tartózkodott, de a bécsi udvarral meglévő kapcsolata már nyílt titok volt. A királyi család előtt is csak előzetes üzenetváltás után mert megjelenni, de a királyfi ekkor már nem tartotta magában cinikus véleményét.28 A tavasszal kezdődő béketárgyalások során ecsedi Báthory András országbíró, szabolcsi és szatmári ispán lépett vele kapcsolatba, akivel felesége révén távoli rokonságban állt.29 Báthory András mellett a tárgyalásokban részt vett testvére, ecsedi Báthory Miklós is.30 27 VKForgách 1982.158-159.;Istvánffy2003.282.;Szilágyi 1876a. 46.; Lukinich 1918.381-383. 28 Amikor Balassa személyesen tett látogatást Izabellánál és a királyfinál, utóbbi, a palota ablakából üdvözölve kérdezte meg tőle, hogy hol hagyta a németeket, („in quadamjenestra, atque mihi ingresso ponexit manum, non satis grata, ut apparebat, mente meque interrogavit, ubi reliquissem germanos, sed ego nihil respondi„) Nuntiata Melchioris Balassa ad Andreám Báthory. ÖStA HHStA Hungarica AA Fase. 80. (1558. okt.-dec.) fol. 58-59. (W 676) Részleteiben említve: Veress 1901.475.1559 januárjában a határvidéken megismétlődött az egy évvel korábban történt eset. Balassa a túlerő és jobb pozíciók ellenére nem vállalt csatát a kassai kapitánnyal. "Ihelekessy Imre levele Bártfa városának, a Kisvárda melletti ajaki táborból, 1559. január 26. Szádeczky 1882.390. 29 Balassa Menyhárt levele ecsedi Báthory Andrásnak, Gyulafehérvár, 1559. április 23. ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 80. fol. 31-32. Mindkét asszonyt Thurzó Annának hívták, akik apai ágon unokatestvérek voltak. 30 Ecsedi Báthory Miklós ecsedi Báthory Andrásnak, Majtény, 1559. november 21. ÖStA HHStA 260
