Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Kenyeres István: A török elleni küzdelem finanszírozása Buda elestétől a drinápolyi békéig

A Magyar Királyság jövedelemszerkezetét az alábbiakban tudjuk bemutatni:

Bevételtípusok

rFt

%

Harmincadok

284 133

35,4

Bánya- és pénzverőkamarák

199 142

24,8

Kamarai uradalmak

164 277

20,5

Hadi adó

74 855

9,3

Elzálogosított birtokok

39 602

4,9

Szabad királyi városok cenzusa és taxái

22 296

2,8

Hitelek

13 923

1,7

Egyéb

4 848

0,6

Összesen

803 076

100

2. táblázat: A Magyar Királyság bevételeinek főbb típusai és megoszlásuk éves átlagba

(1574-1576)9

A legjelentősebb bevételi forrást a harmincadok képezték: a jövedelmek 35%-át szolgáltatták. Ezt követte az Alsó-ausztriai Kamara által igazgatott alsó-magyarországi bánya- és pénzverőkamara haszna. Ezeken kívül a kamarai számadásokból lényegben hiányzó kamarai uradalmak által főként naturáliákban szolgáltatott jövedelmek voltak igazán jelentősek.

A Magyar Királyság 1570-es évekre kimutatott kb. 800 000 rFt kamarai bevételei a Habsburgok más országaihoz, tartományaihoz mérten sem számított csekélynek. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis a Habsburg Monarchia éves jövedelme a 16. század második felében összességében 2 és 2,5 millió rFt-ra tehető.9 10 Ebből az is következik, hogy a 16. század utolsó harmadában a magyarországi bevételek a monarchia jövedelmeinek legalább a negyedét, jobb esetben a harmadát tették ki !

Hozzá kell tennünk azonban, hogy a 16. század utolsó harmadában összbirodalmi szinten jelentős magyarországi bevételek nem voltak elegendőek a monarchia legnagyobb kiadásainak, a magyar- és horvátországi végvárrendszer költségeinek a finanszírozására.

9 Lásd előző jegyzet.

10 A korábbi becsléseket is ismertetve, összefoglalva: Kenyeres 2007. 86-87.; Kenyeres 2010. 41-43.

23