Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

G. Etényi Nóra: Toposztól a hírértékig. A várháborúk eseményei korabeli német nyomtatványokban

patainak Szatmár ellen indított támadását.106 Zénói mellett a velencei Paolo Forlani, aki 1566-ban metszetei közreadásával folyamatosan követte a hadszíntér változásait, több méretben és 1567-ben sorozatként is közzétette magyar vonatkozású metsze­teit, mellyel 17. századig ható, gyorsan mozgósítható mintát teremtett.107 Az 1566. év eseményei közül a legtöbb metszetes beszámoló a szigetvári ostrom­ról jelent meg, melyről Nürnbergben, Rómában, Velencében, Párizsban is adtak ki ábrázolásokat, sőt Londonba is eljutott még 1566-ban Szigetvár látképe.108 Sziget­várról röplapok is megjelentek, mint Hans Liesrinck flamand és francia nyelvű két hasábnyi szöveggel Antwerpenben közzétett képes beszámolója, mely feltehetően Antonio Lafreri római kiadványa alapján készült.109 Több olyan német, olasz és fran­cia nagyméretű alaprajz is fent maradt a mocsárral körülvett, négy részből álló várra vonatkozó ábrázolással, mely nem könyvillusztrációként, hanem különálló lapként jelent meg.110 A francia és valószínűleg Rómában kiadott olasz nyelvű „röplap-vál­tozatok” mellett, s a jelentős számú német metszet között különösen informatív az Augsburgban Matthaeus Francknál kiadott ostromkép.111 A vár alaprajzának jelleg­zetes adottságait is felismerhetően bemutató ábra könnyen értelmezhetően mutatja be a támadások irányát, a vár egyes részeinek ostromát, a törökök által épített meg­közelítő különleges szekérhidakat.112 Valószínű, hogy Matthaeus Franck a Málta röplapjáról készült 1565-ös röplapjához hasonlóan, a Szigetvár védelméről készült metszethez is csatolt részletesebb beszámolót a vár ostromának történetéről, annak ellenére, hogy a közérthetőségre törekvő, még a török szekérhidat is szemléltető mó­don bemutató metszeten viszonylag sok az értelmező felirat. A nürnbergi Matthias Zündt tevékenysége mutatja leginkább a képes tudósítá­sok növekvő értékét, s az erre az igényre építő korabeli grafikusi-metszői gyakorlatot. Zündt finom aprólékos rézkarc technikájával készített a mocsaras védelmi övezetet, ostromló tábort, s a vár épületeit is feltüntető vedutát Szigetvárról. Zündt külön ki­adványként Magyarország térképére vetítette az 1566. év legfontosabb hadiszíntere­it és fordulatait. S a nürnbergi művész készítette Zrínyi Miklósról az egyik legkivá­lóbb félalakos portrét, díszruhában, karddal, pajzzsal, s a vár kulcsaival ábrázolva őt, 106 Domenico Zénói térképét Giovanni Francesco Camotio velencei kartográfus metszette. Papp-Váry-Hrenkó 1990.62-63.; Plihál 2009.24-27. 107 Szalai 2006b. 68-70. 108 Cennerné 1966. 345-364.; Cennerné 1988. 1.; Cennerné 1997. 45-100.; Gömöri 2007. www.iti.mta.hu/szorenyi60.html. [letöltve: 2017.02.20.] 109 Szalai 2006a. 121 -122.200. tábla. 110 Szalai 2006a. 121 -122,195-199. és 202,203,205. tábla. 111 Szalai 2006a. 122,201. tábla; Strauss 1975.203. 112 Warhaffiige Contrafactur und verzeythnuss des gewaltigen Schloss Zigeth, mit allen seinen Fes­tungen. Sampt der belegerung des Erbfeind Christlichs Namens des Türcken Augsburg Mattha­eus Franck, 1566. 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom