Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Florin-Nicolae Ardelean: On the Foreign Mercenaries and Early Modern Military Innovations in East Central Europe. Castaldo's Army in Transsylvania and the Banat
szükségességét figyelembe véve, úgy időzítették a szultáni audienciát, hogy a követ a lehető legtöbbet várakozzon.101 Annál jobban csökkent önbecsülése és önnön jelentőségébe vetett hite, és nőtt szemében az oszmán uralkodó nagysága.102 Ezt egyszerű technikákkal érték el: IV Murád 1630-as és 1640-es években keletkezett leiratai számos útmutatást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogyan kell kezelni a külföldi követeket az időzítés terén.103 Ebben példa van arra, hogy a szultán utasítja a budai pasát, hogy az érkező császári követ útját Buda és Belgrád között úgy rendezze, hogy a szultán előbb hazaérhessen a vadászatról, a követ csak az után érje el az oszmán fővárost.104 Az audiencia elhalasztása egyben azt is jelentette, hogy a követet izolálták a fővárosban tartózkodó más európai diplomatáktól, mert nem volt illendő őket meglátogatni a szultáni fogadást megelőzően.105 A legnehezebben talán azt viselték az európai követek, hogy a tárgyalásokat esetleg rövidebb-hosszabb időre meg-megszakították, például egy-egy béke megújítása esetében, vagy ha az ajándékokról alkudoztak. Ilyenkor várakozás és bizonytalanság volt a követek osztályrésze. Összegzés A fentiek jól mutatják, hogy az Oszmán Birodalomban európai követként tárgyalni, egyáltalán nem tartozott az egyszerűen elvégezhető küldetések körébe. A teljesen eltérő kultúra és vallás következtében tapasztalható nehézségeken túlmenően, a diplomáciai misszió teljesítését nehezítették a nyelvi problémák, amelyek leküzdéséhez a tolmácsok alkalmazása fontos, de nem feltétlenül elegendő megoldásnak bizonyult. Mindezek mellett ugyanis az oszmán főváros távol feküdt a legtöbb európai uralkodói székhelytől, így az ide küldött diplomaták sokszor - utasítás híján - improvizálni voltak kénytelenek. Ez próbára tette jellemüket, felkészültségüket, gyakran fizikai és pszichikai terhelhetőségüket is. Az oszmán diplomáciai protokoll ismerete alapvető feltétele volt az alkalmi diplomáciai küldetés, illetve az állandó képviselet vezetésének. Ennek érdekében gyakran alkalmaztak olyan embereket (diplomatákat, a követ kíséretéhez tartozó személyeket, helyben felfogadott tolmácsokat stb.), akik jártasak voltak a konstantinápolyi miljő legmélyebb bugyraiban is, segítségükkel remélték feladatuk teljesítését Ezen személyek 101 A 17. századi francia állandó követek közül kettő, Pierre de Girardin, seigneur de Vaudreuil (1685-1689) és Pierre-Antoine de Castagnère, marquis de Cháteauneuf (1689-1699) is 5-5 hónapot vártak az uralkodói audienciára 1686-ban, illetve 1690-ben, egy olyan időszakban, amikor a franciák az európai hadszíntéren háborúban álló oszmánok legfőbb szövetségeseinek számítottak. Spuler 1971.19., 20. 102 így járt például 1616-ban a lengyel követ, Grzegorz Kochariski, akit fél évnél is hosszabb ideig várakoztatott a szultán, mielőtt fogadta volna. Grygorieva 2010.125-126. 103 Murphy 2008.67. 104 Uo. 67. 105 Grygorieva 2014.84. 147
