Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Florin-Nicolae Ardelean: On the Foreign Mercenaries and Early Modern Military Innovations in East Central Europe. Castaldo's Army in Transsylvania and the Banat
Florin-Nicolae Ardelean Külföldi zsoldosok és a kora újkori hadi újítások Kelet-Közép-Európában. Castaldo serege Erdélyben és a Bánságban 1551-1553 1551 és 1553 között Erdély és a Bánság védelmét a Giovanni Batista Castaldo által vezetett viszonylag nagy méretű Habsburg haderő látta el. Számos történelmi forrásban, hivatalos dokumentumban és leírásban találhatók olyan információk, amelyek a Habsburg sereg Erdélyben kifejtett negatív hatásáról számolnak be. A történészek által feltárt tények szerint Castaldo zsoldosainak Erdélyben elkövetett tettei között található például a helyi lakosság Habsburg katonák általi bántalmazása, a hadi adók és járulékok felemelése, valamint a helyi vezetők meggyilkolása. A Habsburg csapatok 1551-1553 közötti jelenlétének pozitív hatásairól azonban szinte egyáltalán nem esik szó. A források alapos újbóli vizsgálata és szélesebb európai kontextusból történő elemzése azonban más színben tünteti fel Castaldót és seregét, valamint az Erdélyi Fejedelemség katonai modernizációjában betöltött szerepüket. A császári erők aktív szerepet játszottak Erdélyben a katonai ismeretek és technológiák közvetítésében. Az erdélyiekkel szemben vagy azokkal együtt harcoló különböző származású (spanyol, olasz, német, cseh, stb.) katonák átadták katonai ismereteiket és háborús tapasztalataikat. Az új katonai elképzelések terjesztésében az is szerepet játszott, hogy a Habsburgok a külföldi zsoldosok mellett helyi katonákat is alkalmaztak. A katonai szerveződés olyan új modelljét honosították meg, ahol a tisztek és a civil tisztségviselők komplex hierarchiája megfelelt a modern hadsereg sokrétű igényeinek. A következő évtizedekben az erdélyiek bizonyos mértékig ezt a modellt vették át. Castlado döntő szerepet játszott az új típusú olasz erődítési endszer Erdélyben történő meghonosításában. Az olasz tábornok számos olasz építészt és különböző származású kézművest hozott magával az erdélyi védelmi rendszerek kiépítéséhez. A Habsburg hadsereg emellett modern fegyvereket és hadi felszereléseket is hozott a térségbe. Ezek közül az egyik legfontosabb a nagyszebeni fegyverraktár felállítása. Ennek az volt a célja, hogy összefogja az erődítmények építési munkálatait és ellássa azokat fegyverekkel és lőszerekkel. Kijelenthető, hogy az Erdélyi Fejedelemség profitált a Habsburg csapatok 1551 és 1553 közötti erdélyi jelentétéből. Castlado vezetőként tanúsított kudarca és zsoldos csapatának nem éppen pozitív teljesítménye olyan lecke volt, amiből sokat tanultak a fejedelemség későbbi uralkodói. Mindez érzékeltette a központosított politikai hatalom korlátáit és a nagyméretű állandó hadsereg fenntartásával járó hatalmas pénzügyi terhet. 129
