Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Polgár Marianna: "Vas Vármegye… füstölög, távulrul is megláthatod"

„... az Rába soha olyan kicsin nem volt, mint most, akár száz helen menjen-jüjjön által ember rajta szár középig való vízben. Az minémő strázsagóré volt gosztonyi határban, az is eldült, így immár strázsahel nincs. Ha nagyságod kegyelmes jóakaratja volna arra, nagyságod/írni/ Nádasdy Boldizsár uramnak mind a Rábának bevágatása felől, mind az górénak csináltatása felől, hogy ha mi esnék az Rábán által, kit az Jóisten ne adjon, ne mondassak az, hogy Rába mellett való gondviseletlenség miatt esett. Azonkívül is azon kérem nagyságodat mind kegyelmes uramat, hogy az hol kelőket bevágatunk, arra parancsolatot /adna/ nagyságod, hogy az ki fölbontja, szekérrel avagy marhával által jár rajta, legyen büntetése. Tavai is az minémő erős helyen való kelőket bevágattam, csordát hajtanak által rajta, legkiváltképpen az cseretnekigóré táján. Ezer lovas székében jühet-mehet rajta [...] most jütt Kanizsárul polgár, az ki beszéli, erős patkoltatással vannak az ebek, és hogy ide Rába mellé és ugyan által szándékoznak /jünni/. Igaz, hogy sikszor volt olyan pogán ebi szándékjok, de nem segítette Isten reá üket'^1

Hasonló döntések születtek Zala és Somogy vármegyék közgyűlésein is. Zala vármegye közgyűlésén 1654 szeptemberében III. Ferdinánd július 12-én és 28-án kelt, Somogy vármegyéhez szóló rendeletéit ismertették. Az első a kiskomáromi vár építéséhez a segélyről, a második a garázdálkodók büntetéséről szólt. A közgyűlés döntése szerint, mivel a vár építésére az uralkodó 2000 Ft-ot ajánlott, a kapitány felelősségére a vár helyreállítására kell fordítani, hogy az építkezés folyamatosan történjen, Zala és Somogy megye szekereket és kézi munkát rendelt el. Feltételül szabták, hogy az uralkodói támogatásból a kézi munkásoknak 20, a szekereseknek - akik szekeret és kézi munkát is adnak, 50 dénárt fizessenek. A kirovást a zalai alispánra és a somogyi szolgabíróra bízták.31 32

Zrínyi politikája köznemesi támogatásának első írásos bizonyítékaként eddig Az Uraink tartoznak gondviselésünkre című 1655-ben keletkezett röpiratot tartjuk számon.33 A közvetlenül az 1655-ös országgyűlés után keletkezett prózai pasquillus az ország végromlásba jutott helyzetében keresi a lehetőséget. Álláspontja szerint a király nem gondol az ország dolgaival. Akitől segítséget vár: Zrínyi Miklós, Batthyány Ádám, Forgách Ádám.34

A mű alapján Péter Katalin azt a következtetést fogalmazta meg, az 1650-es években létezett Magyarországon a köznemességnek egy vallási megosztottsága és eltérő földrajzi elhelyezkedése ellenére is azonos felfogású rétege.

Bár kettősség is jelen van, hiszen a felfogásbeli különbség érzékelhető a főurak

31 Csányi Bemát jelentése Batthyány Ádámnak 1655. MOL. A herceg Batthyányi család levéltára P1313 Missiles 8799.

32 Zala megye közgyűlése és törvényszéke, 1654. szeptember 7. Sümeg. Turbuly 1996.129.

33 Szerzője nem ismert, a röpirat egy korábbi az 1647/48-as országgyűlés után keletkezett Siralmas könyörgő levélben maradt fenn. Tarnóc 1979.186-240.

34 Péter 1995.179.

192