Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664

megmozgatott haderő igen különböző méretű lehetett. Általánosságban elmondható, hogy a helyiek komolyabb, több ezer fős seregekkel bírtak, a távolabbról érkezők szerényebb, 1000-2000 fős kísérettel jöttek, a mázul pasák pedig néhány száz főt tudtak kiállítani. (Mindeközben úgy tűnik, hogy a hagyományos szandzsákokra épülő tímáros haderő szervezete felbomlott, vagy legalábbis csak részben működött: a javadalombirtokosok egy része beépült a pasák kíséretébe.)2 A következőkben azt tekintjük át, hogy hogyan alakultak a személyi viszonyok az 1663-as és az 1664-es hadjárati év alatt, s mely erőket hol és hogyan vetették be.

A haderő magja szokás szerint Isztambulban gyülekezett, a nagyvezír, Fázil Ahmed pasa vezetésével. Magját a portai alakulatok, a janicsárok és az udvari lovasság adta, ehhez járultak a tartományi csapatok és a pasák magánkatonasága. Davúd pasa mezejére - a hagyományos gyülekezési pontra - elsősorban a keleti tartományok hadai gyűltek össze: jöttek az anatóliaiak CserkeszJúszufj a karamániak Kaplan Musztafa, a szivasziak Szihráb Mehmed, az adanaiak Csatrapatra Ali, az aleppóiak Gürdzsí Mehmed és a damaszkusziak Kibleli Musztafa pasa vezetésével, azaz a török hadvezetés a birodalom belső, védett területeiről rendelt ki csapatokat, a keleti határzónából nem. Úgy tűnik, ez általános elgondolás lehetett, szinte ugyanezen erők mozdultak meg 1659-ben és 1660-ban is.3 A birodalmi had 1663. március 26-án indult meg Isztambul mellől, s vonult lassan észak felé. Menet közben újabb egységek csatlakoztak hozzá: megérkezett Dzsán Arszlán Szilisztrából és a frissen kinevezett Begko Ali a ruméliai csapatokkal. Rumélia egyes szandzsákjaiban azonban mázul pasák ültek, őket általában külön emlegették: a legjelentősebb a komoly kísérettel érkező Kádizáde Ibrahim pasa, Nikápoly mutaszarrifja volt. És külön kiemelték az albániai szandzsákok (Elbaszan, Avlonja, Ohrid, Iszkenderijje) erejét - nyilván nem véletlenül, hiszen a nagyvezír maga is albán származású volt, és nagymértékben támaszkodott honfitársaira.4

Az 1663-as hadjárat idején a hódoltságot elvileg Szári Hüszejn budai pasa irányította, aki a kaukázusi Abazák közül származott, de nem számított a Köprülük politikai ellenfelének, s ekkor még pályája kezdetén állt. Kinevezését, mely egyértelműen a hadjárathoz kötődött, Fázil Ahmed nagyvezírnek köszönhette. Hasonló váltás történt Kanizsa élén is, ahova júniusban a helyi születésű, de már régebb óta máshol szolgáló - és egyértelműen Köprülü párti - Jakováli Haszan pasa került.5 Egerbe szintén az év első felében neveztek ki egy közelmúltban felkapaszkodott fő-2 Kolçak2013.

3 Kolçak 2013.237.

4 Oral 2000.91. A felvonuláson jelen volt a pillanatnyilag azonosíthatatlan szolgálati helyű Hiszim Mehmed és Szefer ohridi pasa is, valamint az elbaszani és az iszkenderijjei haderő.

5 Mehmed Halife szerint zilkáde 25-én nevezte ki Fázil Ahmed Haszan pasát az eszéki táborban, és rögtön útnak is indította 12.000 emberrel. Oral 2000.89.

94