Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Bagi Zoltán Péter: Jean-Louis Raduit de Souches hadjárata 1664-ben Alsó-Magyarországon

1 gyülekezik egy oszmán had, bár azt is megjegyezte, hogy létszámuk nem túl nagy, így felesleges volna felhagyni Nyitra ostromával. Jelentésében azt is megemlítette, hogy ezekről nem ártana értesíteni a tábornagyot.32 Egy héttel később immáron pontos információkkal látta el a komáromi főkapitány Souches-t. Eszerint az Esz­tergomból, Hatvanból, Egerből és más véghelyekről összegyűlt oszmán had nem messze táborozik Nyitrától. Váradról, Temesvárról, Szolnokról és a hozzájuk tartozó erősségekből pedig néhány száz lovas már Pesthez érkezett, és csatlakozni kíván az érsekújvári ellenséges táborhoz.33 Majd szintén Puchheim május 13-án már azt írta az Udvari Haditanácsnak, hogy a hódoltsági erősségek Párkánynál álló oszmán ka­tonaságához néhány száz tatár is csatlakozott. Ráadásul a május 12-i éjjelen állítólag el is indult a had és a Léva környéki erdőkbe rejtőzködött el azért, hogy Souches lovasságának takarmányozását megakadályozza.34 A Kücsük Mehmed vezetése alá rendelt katonaság ráadásul túlerőben is volt. Puchheim még május 16-án azt jelen­tette, hogy létszámuk csak 4-5000 lovas körül mozog,3S ám egy héttel később a magyaróvári főhadiszálláson kiállított irat hozzávetőlegesen 10.000 főt számlált.36 Az egykorú vagy a közel egykorú történetírók azonban 14 és 18.000, döntően lo­vasokból álló hadat említettek műveikben.37 Véleményem szerint a császári-királyi főhadiszálláson készült iratban szereplő adat közelíti meg a valóságot. Harmadrészt a tábornagy által várt erősítés sem érkezett meg. Souches ugyanis a Gottfried von Heister altábornagy által Sziléziából a Magyar Királyságba vezetett katonaságból kettő, majd három ezredet kívánt a hadjárat sikeres folytatásához.38 Mindezeket figyelembe véve a Bakabányánál állomásozó tábornagy úgy határo­zott, hogy az oszmán had esetleges támadását egy védelemre alkalmasabb helyen, a Garam jobb partján Kistapolcsánynál várja be.39 Elővédjét tehát május 14-én el is indította Zsarnóca irányába, míg ő maga csapatai zömével és a poggyászával a következő napon kezdte meg a vonulást. Hamarosan azonban kiderült, hogy Kista­­polcsány felé már nem lehet vonulni, mivel az oszmán lovasság csakhamar az utóvéd nyomába eredt és igyekezett azt elválasztani a seregtest többi részétől és bekeríteni. Ezért a tábornagy Garamszentkereszt felé irányította katonaságát. A következő napon ( 16-án) Souches elővédje oda is ért, és már ki is adták az utasításokat a táborverés­re, amikor a Zsarnócánál álló utóvédre, amely Hans Heinrich Freiherr von Garnier 32 ÖStA KA AFA 1664-5-11. 33 ÖStAKAAFA 1664-5-27. 34 ÖStAKAAFA 1664-5-46. 35 ÖStAKAAFA 1664-5-57. 36 ÖStAKAAFA 1664-5-ad87. 37 Ortelius 1665.325.; Theatri Europaei 1672.1158. 38 ÖStAKAAFA 1664-5-48b; ÖStAKAAFA 1664-5-59; ÖStAKAAFA 1664-5-59b. 39 ÖStA KA AFA 1664-5-59K 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom