Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Szirácsik Éva: Ember tervez, Isten végez. Balassa III. Imre katonai szerepvállalása a divényi utadalma tükrében

októberében, rövid ostrom után a rosszul felszerelt (Balassa) Gyarmatot nem ő, hanem Nadányi Miklós kapitány adta föl a töröknek.4

Az 1664. április 19-én Divényalján megtartott vármegyei közgyűlésen nem osztozott a nógrádi nemesség török kérdésben tanúsított közömbösségében az uradalmát féltő Balassa III. Imre. (2. kép) Mindezek miatt részt vett katonáival a július 19-i garamszentbenedeki ütközetben, a török elleni győzelem részben neki is köszönhető volt.5

Balassa III. Imre 1664-ben nagyszámú parasztsereggel támadta meg Gács várát.6 7 Mocsáry Antal szerint ugyanebben az évben Wesselényi Ferenc nádor 4000 emberrel ostromolta uralkodói parancsra Divényt, sikertelenül.' Hogyan lehetséges a két utóbbi ostrom?

Egyre észrevehetőbbé vált, hogy a vármegye nemessége Balassával szemben nagyon gyenge, ezért Wesselényi nádor azt javasolta a vármegyének, hogy egyesítsék a nemesi és paraszti hadsereget és támadják meg Balassát. A probléma ezzel az volt, hogy ezen a vidéken már senki sem mert harcba szállni Balassa seregével, mert féltek a bosszújától. A török fenyegetés is más irányt adott az eseményeknek. Mindezek miatt az ostrom 1666-ban valósult meg.

Mivel Móra nevű tiszttartóját nem adták ki a gácsiak, hogy felelősségre vonja, ezért megtámadta a gácsi várkastélyt. Az ostrom alatt katonái elhajtották a falusiak jószágát, akik a török portya elől menekülve a várkastély udvarán rejtőztek el. Balassának nem sikerült ez a támadás, mert a nemesi seregek a kastélyból tüzérségi tüzet zúdítottak rá. Nem csupán szétkergették őket, hanem néhány katonáját agyon is lőtték. Ezután nagy haragjában a Forgách család Gácsliget nevű falujára támadt, amit kirabolt és lerombolt.8

1664-ben számos nemes, aki a török foglalás miatt birtokot vesztett, nem hitt a „németek” török elleni győzelmében a vasvári béke után, amely békekötés Bécs politikájának nyugat felé való fordulását bizonyította.9 A törökkel húsz évre kötött 1664. évi vasvári béke a töröknek hagyta Drégelypalánk, Nógrád, (Balassa) Gyarmat, Szécsény, Hollókő, Buják területét a meglévő és elpusztult várakkal. Az uradalma egy részének elvesztésébe nem tudott belenyugodni Divény ura. 1665 tavaszán megtámadott egy török szállítmányt, s a kíséret egy részét megölve távozott a zsákmánnyal. Belitzky szerint „tisztázatlan, hogy mi késztette Balassa Imrét arra, hogy a vasvári békekötést követő szigorú utasítások ellenére folytassa a török

4 Borovszky 1988.633.

5 Belitzky 1972.188.

6 Belitzky 1972.192.

7 Mocsáry 1826.88-89.

8 Zilka 1999.75.

9 Köpeczi 2004.20-21.; R. Várkonyi 2003.143.

58