Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Kenyeres István: "Megtetszik innét, mely igaz mondás amaz: pecunia nervus belli." Hadi költségek Európában a 17. század első felében, különös tekintettel a Habsburg-birodalomra

Az alábbi tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a Zrínyi által konkrét számokkal alátámasztott, ám ismereteink alapján a Magyar Királyság teherbíró képességét messze meghaladó haderő kiállításának volt-e realitása? Zrínyi ugyanis nem volt a valóságtól elrugaszkodó álmodozó, jól tudta, hogy ekkora haderőt csak a Habsburg Monarchia egésze lett volna képes kiállítani és finanszírozni, és ebben az állami adóknak, bevételeknek kulcsszerep jutott. Zrínyi felvetése ugyanakkor egy tágabb kontextusban is értelmezhető: az alapvető kérdés az, hogy a Habsburg Monarchia és benne a Magyar Királyság valójában részese volt-e a korszak európai államfejlődését meghatározó fiskális és hadi átalakulásoknak, jellemezhető-e az újabban „fiscal-military state”-nek nevezett kora újkori államtípus modelljével?

A „fiscal-military state” és a Habsburg Monarchia

Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a 16-17. századi Habsburg Monarchiát elhelyezzük az európai fiskális és fiskális-katonai állami fejlődés keretei között. A szakirodalom által más „fiscal-military state” -nek tekintett európai államok (Hollandia, Spanyolország, Svédország, Anglia) esetében vizsgált kérdéskörökből kiindulva az alábbi területeket tesszük vizsgálat tárgyává a Habsburg Monarchia esetében:6

1. állami bevételek alakulása európai összevetésben,

2. a hadsereg létszámadatainak változása európai összevetésben,

3. a Habsburg Monarchia hadi kiadásainak alakulása a 16-17. században,

4. az államadósság mértéke,

5. az államigazgatás és a bürokrácia fejlődése,

6. információk a katonai költségekről, az első „büdzsé”-tervezetek,

7. adórendszer és adóztatás,

8. a hadsereg-finanszírozás főbb jellemzői,

9. a rendek és az államhatalom (rezsim) közötti, a hadi költségek és az állami szükségletek finanszírozása érdekében való együttműködés kérdése.

1 ) Habsburg Monarchia állami bevétele európai összehasonlításban

Kezdjük vizsgálódásunkat az állami bevételek összevetésével: az 1. táblázat a korszak két meghatározó nagyhatalma: Spanyolország és Franciaország mellett a Velencei köztársaság és a Habsburg Monarchia állami bevételeit jeleníti meg aranydukát értékben.7 A16. században megkérdőjelezhetetlen a spanyol birodalom szerepe: a spanyol Habsburgok bevételei a 16. század közepére három évtized alatt meghétszereződtek( ! ). A17. század első harmada azonban már a spanyol politikai hegemónia ellenére

6 A fiscal-military state elméletére, irodalmára, főbb jellemzőire lásd Kenyeres 2016. 95-101. Az alábbi elemzés bővebb változatát lásd uo. 101-121.

7 Adatok: Bonney 1991.352-353.; Winkelbauer 2004.1.köt. 488.; Capra 1999.421.

38