Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság
sejtettek.107 Jórészt ezekre a forrásokra hivatkozva fogalmazta meg a szakirodalom a Montecuccolit elítélő véleményeket. Azon uralkodói instrukcióban, amelyet a tábornagy valószínűleg még a visszavonulás előtt kézhez kapott Kemény János hatalmának megerősítésére, Erdély régi státusának és privilégiumainak megtartására, illetve azok megvédésére utasította a tábornagyot. Hosszasan taglalta Erdély hatalmi viszonyait és a rendek megnyerésére, gyanakvásuk eloszlatására adott utasítást. Katonai téren a török visszaszorítását, minél több erődítmény foglalását és a hadsereg harcképességének megőrzését szabta feladatul.108 Montecuccoli józanul mérte fel a helyzetet, amikor mérlegelve a katonai lehetőségeket a visszavonulás mellett döntött. Az ellenség nyomasztó létszámfölénynyel, több mint negyvenezer pihent emberrel rendelkezett.109 Saját seregét betegség tizedelte és élelemhiánnyal küzdött.110 Hiányoztak a török-tatár lovasság elleni harcban tapasztalt magyar könnyűlovas alakulatok. Montecuccoli szerint tízezer magyar katonát ígértek, de ennek egy tizede sem csatlakozott a sereghez.111 Farkas Fábián beszámolója szerint a tábornagy nagyon hiányolta a magyar könnyűlovasságot és meg is akart ütközni a törökkel, de az ellenség ki tért előle.112 Apafi Mihály fejedelemmé választatása új helyzetet teremtett, Ali pasa újra lépéselőnybe került. Mindennél beszédesebb, hogy Kemény János meg sem próbált a fejedelemségben maradni, hanem Kolozsváron ezer fős őrséget hagyva, csapataival Szatmár vármegyébe vonult. Támogatottsága hetek alatt megrendült. Wesselényi nádor úgy értékelte a történteket, hogy a császári sereg az éhség és „az világ változása”, vagyis a beállott politikai fordulat miatt jött ki Erdélyből.113 Montecuccoli 1661. évi hadjárata korántsem végződött olyan kudarccal, ahogyan a történeti és hadtörténeti munkák láttatták és láttatják. Nem Erdély katonai elfoglalása volt a cél, hanem Kemény János hatalomban tartása. A török nagy erejű támadása és Apafi fejedelemmé választatása következtében fordulat állt be a harctéren és az erdélyi politikában. Montecuccoli annak ellenére, hogy igen csekély támogatást kapott a magyar rendektől, gyorsan eljutott Erdélybe. Elfoglalta a fejedelemség északnyugati erődítményeit, amelyek nemcsak Várad elvesztését ellensúlyozták, hanem fontos ütőkártyák voltak az oszmánokkal való diplomáciai 107 Szalárdi 1980.662.; Marczali 1880.756.; Perjés 1961.511. 108 1. Lipót Montecuccolihoz, 1661. szeptember 11. ÖStA KA AFA 1661 -9-25 ti; Jerusalem 1908.24. 109 ÖStA KA Prot Exp 1661.0ktober.fol455. 110 Veltzé 1899.372-376. 111 Nagy 1.1871.187.; Koncz 1892.461. 112 Farkas Fábián Wesselényi Ferencnek, Putnok, 1661. szeptember 17. MNL OL P 507 Nádasdy it. fasc 13. Nr. 486. fol 258. 113 Wesselényi Ferenc Abaúj vármegyének, 1661.október7.MNLOLE 199AFWIV/.4/233.fol8. 28
