Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén

tonáját is hozzárendelte, ami nyilván nem kis mértékben gyengítette a folyamköz védelmi potenciálját.138 Beszédes, hogy 1643-ban éppen az előző évben a törökök részéről elszenvedett károk miatt vonakodott ismét hadba vonulni.139 Öccse alkalmasint már ezt megelőzően is egyedül kellett, hogy helyt álljon a folyamköz védelmében. 1639-ben például Belicén volt kvártélyban testvérbátyjának horvátországi útja idején.140 Bár csak érintőlegesen tartozik tárgyunkhoz, de megemlítjük, hogy ebben az évben a Csáktornyái vár német tüzérétől elsajátította a mesterség legalapvetőbb fortélyait. Tudásáról Batthyány I. Adám végvidéki főkapitány és más pattantyúsok előtt, egyfajta „vizsga” keretében kívánt számot adni.141

Nehezebb azonban választ adni a kérdésre, hogy Zrínyi Péter magánkatonaságán kívül milyen erőket és milyen jogcímen mozgósíthatott az ellenséges oszmán betörések elhárítására. Távollétei idejére Miklós minden bizonnyal rendelkezésére bocsátotta birtokfelének - mint fentebb láttuk - az övével azonos összetételű és elvben hozzávetőleg azonos nagyságú haderejét. Magánkatonaságról lévén szó, ennek átengedése nem ütközött elvi akadályba. A muraközi végházakban szolgálatot teljesítő királyi katonaság helyzete viszont alapvetően más volt. Zrínyi Miklós ugyanis az Udvari Haditanácstól elnyert, sokszor említett légrádi és muraközi kapitányi poszt birtokában rendelkezett a királyi fenntartású katonaság felett. A probléma megoldásához közelebb vihet, hogy Zrínyi Miklós bán 1664. június 29-én, Zrínyi- Újvár ostroma közben, Bécsbe készülvén öccsét hatalmazta fel, hogy távollétében báni joghatósága területén, illetőleg a tábort érintő katonai és polgári ügyeiben a nevében eljárjon.142 Párhuzamként merül fel, hogy korábbi távollétei idején - adott esetben az Udvari Haditanács hozzájárulásával - Péter irányítása alá kerülhetett a folyamközi végvári katonaság is. Az egyaránt erősen differenciált királyi fenntartású és a birtokosok által kiállított magánhaderő hatékony együttműködésének záloga közös irányítás alá rendelésük volt. A Muraköz területi különállása és csaknem kizárólagos birtokjoga mellett leginkább ennek a körülménynek tudható be, hogy a folyamköz a 17. században örökletes várkörzetként fungált.

138 ZMÖM2003.491 -492.; Tusor1996.717-719.

139 ZMÖM 2003.486-487.

140 MNLOLP 1314Aherceg Batthyány család levéltára. Missiles. No. 97S9.Belice, 1639.szombat. Darabos Gergely Batthyány Ádámhoz.

141 MNL OL P 1314 A herceg Batthyány család levéltára. Missiles. No. 54116. Csáktornya, 1639. április 12. Zrínyi Péter Batthyány Ádámhoz. „artis peritus, qua tormentorum magistri uti solent”. RAttkay 1652.242.; W., 2001.282.

142 HDA-785 Obitelj Zrinski i Frankopan. Clanovi obitelji Zrinski. Petar Zrinski. 1.2.14.13.11.

238