Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén

is így maradt.32 Ezt a haderőt - későbbi tudósítás szerint - három végyár fogadta be. Kotori (Kotor, Kotoriba) 50 lovas és 100 gyalogot tudhatott a falai között, míg Goricsány (Muracsány, Gorican) és Hudosán (Hodosány, Hudosan) helyőrségeit egyaránt 25 lovas és félszáz gyalog alkotta, ami fele volt a leginkább erődített Kotori őrségének.33 Zrínyi Miklós 1655-ben kapott engedélyt az uralkodótól, hogy másfélszáz, kamarai bevételekből fizetett katonával növelje a Muraközt védelmező katonaság létszámát.34 Egy 1665-1672 közötti állapotokat rögzítő végvárjegyzék tanúsága szerint a növekményből - mint arról már szó esett - 50 fegyveres Légrádra került, míg 100 gyalogost Domasinec (Damása, Domasinec) és Turniscse (Bottornya, Podturen) között osztották szét ismeretlen arányban, de ezekben 100 lovast is feltüntet a már említett várjegyzék.35 A két véghelyen egyébiránt még 1688-ban is szolgált uralkodóra felesketett gyalogság.36 A 650 főnyi létszám a végvidék haderejének több mint ötödét tette ki. Kiskomárom 1664. évi pusztulása után pedig immáron a Kanizsa ellenében kiépült generalátus minden negyedik katonája szolgált a Dráva és Mura közén.37

A fentiekben nem csupán a könnyebb követhetőség érdekében tárgyaltuk külön a Muraköz keleti szegletében lévő Légrád és a többi folyamközi végház létszámviszonyait, hanem azért, mivel azokat már a kortársak is szokatlan következetességgel, elkülönítve kezelték. Ennek magyarázata, hogy a folyamközi végházakban állomásozó katonaság eredetét tekintve ún. rendkívüli, azaz nem várkatonaság volt. A korszakban ugyanis alkalmasint a végvári hadrend támogatására bizonyos számú fegyveressel erősítették meg az egyes határszakaszok védelmét. Példának okáért 1582-ben a horvát végvidék legmodernebb elvek szerint épülő új főkapitányi központjának, Károlyvárosnak a helyőrsége is kezdetben rendkívüli katonaságként került szolgálati helyére.38 Mint arra az elnevezés is utal, a rendszerint időlegesen, konkrét hadászati feladattal odavezényelt vagy helyben felfogadott megbízott katonaságot - éppen jellege miatt - nem sorolták hozzá az adott végvidék haderejéhez. A17. század közepéig folyamatosan fogyatkozó muraközi haderő a jelek szerint nem tartozott a végvidéki főkapitány parancsnoksága alá. Mindenesetre erre utal, hogy a muraközi véghelyek közül csak Légrád „inseráltatott” Batthyány I. Ádám végvidéki főkapitány instrukciójába.39 Zrínyi Miklós és Péter gyámjai is úgy tudták, hogy

32 ÖStA FHKA AHK HFU R. Nr. 130.1626. Juli föl. 54-59. (MNLOL Filmtár W1838. t.)

33 MNL OL P1322A herceg Batthyány család levéltára. Földesúri famíliára vonatkozó iratok. No. 1263.

34 ÖStA FHKA AHK HFU R.Nr. 197.165SAugustfol.91-92.(MNLOLFilmtárW1937.t.)

35 MNLOLP 125 Esterházycsaládhercegiágánaklevéltára. Pál nádor. No. 9940.

36 MNL OL MKA E 148 NRA Fasc. 584. No. 24.

37 Czigány 2013.76-77.; Uő. 2004.126.

38 Pálffy 1995a. 174.

39 Czigány 2013.78. Az instrukció korabeli magyar nyelvű fordítását közreadta Pálffy 2013.63-66. 222