Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
A muraközi (Csáktornyái) uradalom birtoklástörténete A17. században a Zrínyi-birtokok legértékesebb eleme a muraközi uradalom volt, amit egyebek mellett az is jól jelez, hogy a családfők többnyire Csáktornyán (~, Cakovec) rezideáltak.5 1638 júniusában V György (1599-1626) uralkodó által nagykorúsított fiai, VII. Miklós és testvéröccse, Péter megfelezte a muraközi, ozalyi és ribniki uradalmát, ami az úrbéres népesség két részre rendelését jelentette.6 A testvérek tehát elvben minden faluban hozzávetőleg ugyanannyi jobbágy telek felett rendelkeztek, de egyenlően osztották fel a szolgálónemesség kezén lévő telekállományt, sőt a plébániákon is megosztoztak. A többi szlavóniai birtok, úgymint az Erdődyektől visszakerült Rakovec, Verbovec és a velük területileg összefüggő Bosjakovina esetében egyedi eljárásokat követtek a fivérek. A Kulpa felső folyásánál fekvő, az ozalyival határos Brod uradalmát pedig osztadanul hagyták és csak jövedelmeit rendelték két felé.7 Miklós és Péter abban is követték felmenőik példáját, hogy az Adriai-tenger melléki javak 1641 áprilisi felosztásánál a - szokásjog értelmében elsőként választó - fiatalabb testvér Buccari kikötője mellett Grobnik várát és Gerovo falut kérte magának.8 Miklós így Buccarica, Porto Reé, Szelce és Cirkvenica mellett Vinodolban („Borvölgye”) Hrelin, Drevenik, Grisane, Bribir várait kapta meg. Szüleik generációja is hasonló módon felezte meg az említett horvátországi birtokokat, de a muraközi uradalom két részre rendelése is láthatólag apjuk és nagybátyjuk, Zrínyi VI. Miklós (?-1625) 1616/1617. évi eljárását követte.9 Mint arra általánosságban az 1649. márciusi újabb birtokosztály bevezetője is utal, az egy évtizeddel korábbi, a birtokokat a testvérek között megfelező felosztás nem bizonyult működőképesnek.10 Az újabb felosztás (a szöveg szóhasználatával élve: csere) 5 A Muraköz tájegységi jellemzőire Végh 2015b. 519-528. Az első említésnél a korban leginkább használatos településnevek mellett zárójelben megadjuk az adott település 1913. évi hivatalos magyar, illetőleg a mai horvát nevét. Amennyiben a település időközben egy másik, ma is létező helységbe olvadt bele, akkor annak neve szerepel. A pusztásodott települések neveit nem tüntettük fel. Szlavóniai és horvátországi települések esetében Lipszky János repertóriumában szereplő névalakokat adtuk meg, az archaikus „z” elhagyásával. Lipszky 1808. 6 MNL OL Magyar Kamara Archívuma (=MKA) E 148 Neo-regestrata acta (=NRA) Fasc. 1445. No. 7. Fasc. 319. No. 38. Közlése: MU 2010.93-204. 7 Uo. 8 MNLOLMKAE148NRAFasc319.No.39. 9 Stepanec 2007.90. NSKZbirka rukopisa i starih knjiga R 5129. Zrínyi Miklós Pethő Gergelynek. Ozaly, 1617. február 20. 10 „Quod nos attentis et consideratis variis iisque gravibus periculis, quae nobis pro temporum varietatibus, occurrantibus mallorum occassionibus, s[a]epe etiam praeter spem et voluntatem nostram, tam contra leges Divinas, quam ipsum etiam jus sangvinis in communi et uno bonorum dominio degentibus et habitantibus intercedere et evenire possent, volentes itaque omnium mallorum occassiones evitare" cseréltek birtokokat. MNL OL MKA E 148 NRA Fasc. 319. No. 30.; A zágrábi káptalan előtt júliusban szövegezett egyezség ÖStA Finanz- und Hofkammerarchiv (=FHKA) Alte Hofkammer (=AHK) Homnanz Ungam (=HFU) Vermischte Ungarische Gegenstände (=VUG) Karton 70c. No. 153. föl. 2-8. 218
