Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság
met és nem tűri el támogatását. A Bécs számára címzett fenyegetések ellenére Konstantinápoly nem akart újabb háborúba bonyolódni Erdélyben, ezért kiskaput kínált Kemény János számára. Kösze Ali pasa útján felajánlották neki, hogy amennyiben beküldi az adót, fiát zálogul felajánlja és a fejedelmi jelvényeket személyesen veszi át Temesváron, akkor megerősítik a fejedelmi székben.59 Kemény sokáig mérlegelte az ajánlatot, követei egyezkedtek Ali pasával.60 A Bécsben tárgyaló erdélyi követek és az ügyet felkaroló Wesselényi Ferenc nádor azonban egyre sürgették a fejedelmet, hogy küldjön világos felhatalmazást a szerződés megkötésére.61 Erre végül a besztercei országgyűlésen (április 28.) került sor, amikor bejelentették Erdély elszakadását a Portától és a király oltalma alá helyezték magukat. A júniusban véglegesített szerződés értelmében Kővár, Szamosújvár és Székelyhíd várába császári őrséget fogadnak be, és ezer császári katonát bocsátanak a fejedelem rendelkezésére.62 Bécs ezzel jelentős kockázatot vállalt, mivel Erdély megtartása a legutóbbi nemzetközi koalíció keretében vívott török ellenes háború idején ( 1593-1606) sem sikerült. Várad elvesztésével pedig további nehézségekbe ütköztek az ilyen akciók. A furcsa háború A hadsereg megerősítését és Erdély megsegítését célzó haditerv kidolgozását Raimondo Montecuccoli tábornagyra bízták, aki 1661 februárjában az Udvari Haditanács és az Udvari Kamara közös konferenciáján vázolta fel a teendőket. Véleménye szerint a sikeres török elleni hadműveletekhez 53.000 fős, németekből álló mezei hadsereg felállítására lenne szükség. A stratégiailag legfontosabb erődök, Érsekújvár, Komárom, Győr, Szendrő és Szatmár helyőrségeit és védműveit meg kell erősíteni. Az ellátás biztonsága érdekében Érsekújváron, Győrben, Hamburgban, Komáromban és Belső-Ausztriában új raktárakat kell létesíteni, szekereket és kézi malmokat beszerezni.63 A császári hadsereg létszáma, amelynek harmada a Magyar Királyságban állomásozott, március végén 31.881 főt számlált és az ezredek feltöltéséhez még 2575 katona verbuválására volt szükség.64 A tábornagy terveinek megvalósításához azonban nélkülözhetetlen volt a külföldi pénzügyi és katonai segítség. Az uralkodó segélykérő követei azonban sovány 59 Kővári 107-108. 60 EOE XII. 58-59. 61 Bánffy Dénes Teleki Mihálynak, Bécs, 1661. április; Bécs, 1661. április 29.57-58., 71. Gergely 1906.; Wesselényi Ferenc keményjánosnak, Bécs, 1661. március 22. MNL OLE 199E 199 AFW IV/. 4/236. föl 11-12. 62 ÖStAKAProt Reg 1661. június l.fbl 107v.; Huber 1898.541. 63 ÖStA KA Prot Exp 1661. Februar, fol 85-86v. 64 ÖStAKAAFA-3-3. 20
