Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Polgár Marianna: "Vas Vármegye… füstölög, távulrul is megláthatod"

rök portyák is felerősödtek ezen a területen.14 15 16 17 Erről döntést is hozott Zala megye részgyűlése és törvényszéke 1651 -ben:

„Ezen törvényszéken és gyűlésen elhatározta a vármegye, irat a főispánnak, a mágnásoknak és vagyonosabb nemeseknek arról, hogy minél nagyobb számú megjelenésük érdekében a közgyűlések helyszínét a megye határain túl fekvő Körmendről Sümegre teszi át a jövőben. A törvényszékek idejét megfordítják úgy, hogy azok először szerdától szombatig tartanak Sümegen, azután pedig hétfőtől szerdáig Körmenden.”'*

Degré Alajos szerint a Zrínyi, de a Nádasdy birtokokon is kevés volt a birtokos nemes, az eljutás nehézségei is befolyásolták a helyszínválasztást, ahogy a biztonság is. „A nemesség érdekét nézte Zrínyi, a megyét elsősorban a birtokos nemesség érdekvédelmi szervezetének tartotta."'6 Példák utalnak arra, hogy a döntésekben is teret hagy. 1660 októberében a generális gyűlés előtt írta Zala és Somogy megyének:

„Minthogy pediglen legkiváltképpen az nemes vármegye tisztviselői állapotjuk/e/ö/ lészen, úgy tetszik, hogy alkalmatosbakat nem találhatunk és nem is tudunk a mostaniaknál jobbakat, ezért helyben hagyván, confirmáljuk. Az bírák uramék közül némelyek helyett penig, kik kötelességek szerént tiszteknek és hivataloknak nem akarván megfelelni, [...] azok helett, az kiket Kegyelmetek gondol érdemesnek lenni, az candidátusok közül válasszon és tegyen Kegyelmetek.”1

Az 1654. március 16-án Sümegen tartott közgyűléshez írt levelében azt írja, hogy döntsön a közgyűlés, érdemi határozatot hoz-e távollétében, vagy az ügyet elhalasztja. A közgyűlés végül határozatot hozott a sümegi és a tihanyi vár megerősítéséről és egy alszolgabírót is választott. Általában a közgyűlésen való képviseletével az alispánok valamelyikét bízta meg. Volt arra is példa, hogy az nem értett egyet a közgyűlési döntéssel. 1649-ben az országgyűlési követeket azzal bízta meg a közgyűlés Zrínyi távollétében, hogy emeljenek panaszt Keglevich Péter zalaegerszegi várkapitány ellen, amiért nem tartózkodik állandóan Egerszegen.18 Zrínyi külön levélben kérte Batthyány Ádámot, hogy pártfogolja Keglevichet és mérsékletre intette a követeket is.

Az önálló döntésre példa Bottka Ferenc alispán levele 1659 januárjában:

„úgy végzetünk volna az elmúlt napokban, hogy Körmenden e hónak 30-án legyen a generalis congregatio”.

Az 16SS. évi országgyűlés előkészítése, követválasztás, követutasítás és döntések:

Az 1655. január 28-i közgyűlésen nem tudjuk mekkora szerepe volt Zrínyinek az

14 Kelenik 1997.466.

15 Zala megye részgyűlése és törvényszéke 1651. július 3. Turbuly 1996.112.

16 Degré 1966.654.

17 Zrínyi Miklós levele Zala és Somogy megyének, Újudvar, 1660. október 25. Zrínyi 2003.723.

18 Zala és Somogy megyék közgyűlése 1649. január 11. Körmend. Turbuly 1996.103-104.

184