Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Polgár Marianna: "Vas Vármegye… füstölög, távulrul is megláthatod"

1646. április 6-án arról tájékoztatta Batthyány Ádámot Csáktornyáról írt levelében, hogy Körmendre megy a vármegyei közgyűlésre:

„... mivel most ez jövő hétfőn Körmendre meg köll indulnom az nemes Zala vármegye gyűlésére, mely leszen... Aprilis 12 die ... Körmenden, minek okáért Kegyelmedet mint jóakaró Bátyám Uramat azon kérem, az én szolgálatomért egy vagy két napra ott az Kegyelmed várában való szállást meg ne tiltsa Kegyelmed tűlem. ^

A kinevező iratot 1646. április 12-én mutatták be a megye közgyűlésén, mely szerint III. Ferdinánd a néhai főispán Bánffy után gróf Zrínyi Miklós királyi lovászmestert, tanácsos és udvarmestert, a légrádi vár főkapitányát nevezte ki a megye főispánjának.9 10 A késés okaként Klaniczay Tibor11 házasságkötését, a török betörések elhárítását, az ekkor írt Szigeti veszedelem című műve megírását hangsúlyozta. Ekkor már kiemelhető tisztségei közül a légrádi főkapitányi, királyi tanácsi és királyi főlovászmesteri tiszte. Birtokai, uradalmai is ezen a területen feküdtek. Az adóbehajtás a vármegye feladata volt és előfordult az 1640-es években, hogy a megyegyűlés foglalkozott Zrínyi jobbágyai állami adóelmaradásával. Később sikerült Zrínyinek elérnie, hogy kisebb legyen a királyi had ellátására kirótt adójuk és egy részét Csáktornya megerősítésére fordíthassa.

Főispánsága alatt 50 közgyűlésről van tudomásunk (haláláig viselte a főispáni tisztet), ezek közül hatról tudjuk biztosan, hogy Zrínyi személyesen jelen volt. Néhány utalást találunk arra is, hogy milyen okkal mentette ki magát, pl. Bécsbe vagy Horvátországba kellett mennie, ill. katonai ügyek szólították máshova. 1660. október 25-én Újudvarról kelt levelében a királyi udvarba, bécsi utazása miatt mentette ki magát: „Az generális gyűlésnek [...] mindenképpen diszponáltam és elrendeltem volt Kegyelmetek közé való menetelemet, de mivel Őfelsége díspositója szerint (november 3-án) Bécsbenföl kelletik menni, [...] egyébként semmi úttal el nem mulattam volna ezen előttem levő gyűlést.”'1 Később, 1663-ban kimentését így indokolta Csáktornyáról írt levelében: „Hogy a mostani előttünk lévő generális gyűlésre Körmendre,[...] Kegyelmetek között személyemben nem compareálhatok, oka az, melyet Kegyelmetek maga is jól tud és hall, az sok gonosz hírek, melyek veszedelmünkre nézve naponta többülnek [...] Rendeltem ezért és hattam tisztembeli authoritásomat az nemzetes és vitézlő Rabbi István mester uramra. ''13

A közgyűlések helyszíne is nehezítette személyes jelenlétét, a legtöbbet Körmenden tartottak, néhány esetben Sümeg volt a helyszín. Egerszeg megerősítésére ugyan 1600 után sor került, de palánkbástyái az 1650-es évekre igen rossz állapotba kerültek. Kerpachich várkapitány levelezéséből tudjuk, hogy ezen időszakban a tö9 Zrínyi Miklós levele Batthyány Ádámhoz, Csáktornya, 1646. április 6. Kőszeghy 1997.31-32.

10 Turbuly 1996.95.

11 Klaniczay 1964.

12 Zrínyi Miklós levele Zala és Somogy megyének, Újudvar, 1660. október 25. Zrínyi 2003.722.

13 Zala és Somogy megyének, Csáktornya, 1663. június 28. Zrínyi 2003.754.

183