Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság

Az erőegyensúly felborul

Az országgyűlés határozott a végvári haderő létszámhiányának pódásáról, 1660 februárjában pedig a királyi országrész védelmének megerősítése és a Lengyelországban felszabaduló alakulatok Magyarországra vezénylése is a császári és királyi döntéshozók asztalára került. Az erre vonatkozó határozat a Titkos Tanácsban született, amelynek Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Miklós is a tagja volt, de hogy részt vettek-e az ülésen, azt nem tudjuk biztosan.38 A két főúr azonban március 29.-én már ott van a Titkos Tanács tagjai között a Magyar Tanács képviselőivel (Lippay György esztergomi érsek főkancellár, Szelepcsényi György kalocsai érsek kancellár, Nádasdy Ferenc országbíró, Pálffy Tamás váci püspök, királyi tanácsos és, Erdődy György királyi főkamarás) folytatott megbeszélésen.39 Ezen a tárgyaláson az erdélyi háborúval kapcsolatos védelmi intézkedéseket, illetve a katonaság felvonulásával és ellátásával összefüggő problémákat vitatták meg. A megegyezés részleteit nem ismerjük, de a megszülető intézkedések alapján rekonstruálhatók a megállapodás legfontosabb pontjai. Gottfried Heister táborszernagy hadtestét Lengyelországból, Jean-Louis Raduit de Souches táborszernagy csapatait Sziléziából rendelték a királyi országrészbe, egyben utasítást adtak a Wesselényi Ferenc nádor parancsnoksága alá tartozó ezer magyar lovas toborzására.40 A császári sereg főparancsnokává Jean-Louis Raduit de Souches tábornokot nevezték ki (április 27.). Heister egységei Bártfánál, Souches csapatai a Jablonkai hágónál lépték át az ország határát.41 A katonai előkészületekkel párhuzamosan I. Lipót újabb követséget menesztett Rákóczihoz. Feladatuk az lett volna, hogy rávegyék a fejedelmet a Clement Radolt által megkötött egyezmény végrehajtására, vagyis a két vármegye, Szabolcs és Szatmár átadására. Arra is rá kellett volna venni a fejedelmet, hogy tokaji várába császári őrséget fogadjon be.42 A küldetésre azonban már nem került sor, mert a fejedelem csatát vesztett Szászfenesnél ( 1660. május 22.) és június elején belehalt sebesülésébe.

Bécsben megkönnyebbüléssel fogadták a fejedelem haláláról szóló hírt és az

38 Zrínyi titkos tanácsossá történt kinevezéséről beszámolt Giovanni Chiaromani pármai követ is Bécs, 1659. december 20. Óváry 1901. 156.; Wesselényi Ferenc nádor 1659. november 28-án Pozsonyban, Zrínyi Miklós december 15-én Bécsben tette le a titkos tanácsosi esküt. Toma 2010. 129.; A tárgyalásokat említi: Lippay György Wesselényi Ferencnek, Garamszentkereszt, 1663. február 13. Tusor 2015.362.; vö. Toma 2005.130-131.; PAlffy 2004.53.

39 Pálffy 2004.52.

40 ÖStA KA Prot Reg 1660. Aprilis 1. Nr.l. föl. 52. A Magyar Udvari Kancelláriát is értesítették (április 12.) arról, hogy a Magyar Tanács javaslata alapján Lengyelországból és Sziléziából csapatokat irányítanak Felső-Magyarországra és megkezdik a magyarországi hadfogadást. MNL MOL A 14 Insinuata Consilü Bellici Nr. 297.

41 ÖStA KA Prot Reg 1660. Aprilis 25. Nr 52., Április 27. Nr.79.

42 A Haditanács egyben kéri a magyar kancelláriát, hogy a két megye visszavételéhez készítse elő a szükséges iratokat. Az Udvari Haditanács átirata a Magyar Udvari Kancelláriának 1660. május 11. MNL MOL A14 Insinuata Consilii Bellici Nr, 299.

15