Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Gebei Sándor: A Rzeczpospolita "törökellenessége" a 17. század derekán

kapcsolódó hűbérességet.21 A lengyel-brandenburgi alku sikerének a hátterében Lipót titkos számítása is meghúzódott. Még zajlottak a császárválasztás körüli tárgyalások, egyezkedések, ám egy ilyen előnyös mediátori segítség révén Lipót bizton számíthatott a brandenburgi őrgróf voksára. A választás körüli óvatoskodás további mozzanatának számítható az is, hogy Montecuccoli parancsnok 6000 katonájával 1657 kora őszén csak Thorn/Torun körülzárására volt hajlandó, ostromára nem. A svéd védősereg megtámadása a vesztfáliai alapelveket sérthette, hiszen ez a svéd király birtokában lévő Pomeránia (Stettin/Szczecin) birodalmi hercegség jogállását is érinthette. Márpedig ez a lépés a svéd király és a Bourbonok egymásra találását erősíthette fel a császárválasztás előestéjén.

1658. július 15-én (más adat szerint július 22-én) a háromkamarás birodalmi gyűlésen (electorok/Kurfürsten, fejedelmek/Fürsten, birodalmi városok/Reichsstádte) megválasztva Habsburg Lipót magyar, cseh királyt megválasztották császárnak Szentszék-i befolyással és Frigyes Vilmos brandenburgi elector erőteljes támogatásával. A „Nagy Választófejedelem” így viszonozta az 1657-es Lipót-i, nagylelkű segítségnyújtást. S itt nemcsak az ismertetett katonai és diplomáciai támogatásról van szó, hanem arról a jogi momentumról is, miszerint Lipót a Porosz Hercegség Hohenzollern-család kezébe jutását nem vétózta meg. Különben a Habsburgok német-római császárságához nem vezetett sima út, ellenjelöltekből nem volt hiány. Maga XIV Lajos francia király is bejelentkezett a császári koronáért, porondra lépése a birodalmon belüli Bourbon-Habsburg vetélkedést erősítette fel. A francia érdek képviselőjeként szállt ringbe a pfalz-neuburgi herceg, Fülöp Vilmos (Wilhelm Philipp), a bajor Wittelsbach-házból való Ferdinánd Maria választófejedelem (Habsburg II. Ferdinánd császár unokája), a Habsburg hagyományt az elhalálozott III. Ferdinánd ( 1657. április 2.) fia, Lipót és testvére Lipót Vilmos (Wilhelm Leopold) osztrák főherceg képviselte. A vesztfáliai béke után immár nyolc választófejedelem közül az 5 katolikus electomak, főleg a franciaorientált Rajna-menti érsekeknek, komoly fejtörést okozott a Szentszék Habsburgok melletti kiállása. A Habsburgok javára eldőlt császárválasztásra és az 1658. augusztus 1-i Majna-Frankfürt-i koronázásra mintegy válaszul francia támogatással 1658. augusztus 14-én megalakult a Rajnai Szövetség (Rheinischer Bund). A birodalom nyugati államainak (a mainzi, kölni, trieri érsekségek-választófejedelemségek, a bajor választófejedelemség, a münsteri érsekség, Pfalz-Neuburg, Hessen-Kassel, Braunschweig-Lüneburg, a Svéd Bréma-Verden, Jülich, Kleve hercegségek) deklarált célj a a vesztfáliai béke megőrzése, a birodalmon

21 http://www.ieg-friedensvertraege.de/treaty/1657%201X%2019%20und%20l657%20XI%20 6%20Vertragswerk%20von%20Wehlau%20und%20Bromberg/1-110-2-de.html?h=2 s [letöltve: 2017. január 20.], Pufendorf IV 1697.311.

146