Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Komjáti Zoltán Igor: A katonai ellátás problémái és azok következményei az 1664-es felső-magyarországi hadjárat idején
denképpen meg fog indulni a csapataival Garamszentbenedek (ma Hronsky Benadik, Szlovákia) felé, ám onnan a sereg arra felé fog fordulni, amerre élelmet fog kapni, vagy csak akkor fog megindulni, ha élelemhez jut, és a tábornok akkor alkalmazkodni fog Wesselényi terveihez is. Bory emellett örömmel újságolta el a nádornak, hogy Véglesről (ma Vigl’as, Szlovákia) június 1-jén 400 fertály búza fog Garamszentkeresztre érkezni, viszont arra is kérte Wesselényit, hogy hasson oda Forgách Ádámra, hogy a Zólyom vármegyei alispánnal rakasson fel a szekerekre még 100 fertályt, mert úgy már megfelelő mennyiség áll majd a katonák rendelkezésére.35 Louis de Souches tábornok június 1-jén jelezte, hogy az élelemszállítás valóban megindult,36 másnap pedig ő is Wesselényi tudtára adta, hogy hajlandó minden körülmények között elfogadni a rendelkezéseit és terveit a csapatok vonulása tekintetében. Viszont kérte a nádort, hogy minél előbb küldje el hozzá Bory Mihályt, aki azt ígérte, hogy 2000 mérő gabonát fog szerezni, ami ha nem érkezik meg hamarosan, akkor könnyen kudarcba fulladhat a hadművelet.37 Wesselényi Ferenc parancsára a falvaknak és gazdasági egységeknek bizonyos mennyiségű termést kellett beszolgáltatniuk. A nádor Keresztúry Lászlót bízta meg azzal, hogy Bajmóc (ma Bojnice, Szlovákia) környékén gabonát gyűjtsön. A termény mellett a szállítóeszközök előteremtése is a feladata volt. Keresztúry (a nádori parancs által megnevezett) Szobonya Istvánt és katonáit vette maga mellé, és felmérték a lehetőségeket. A megbízott nemesember nemsokára jelentette Wesselényinek, hogy elegendő búza áll rendelkezésre, viszont az elszállításukkal nagy gondok fognak adódni, hiszen „...a szekerek hajtásában sokkal nagyobb difficultas vagyon, mert sem rettentéssel, sem kéréssel az hová egyben gyűlt a parasztság, extreme resolválták magokat, [hogy] nem adnak. Ehhez azért, kegyelmes uram, nem csak közönséges violentia, hanem fegyver kell... "A katonák által való fegyveres fenyegetés azonban haragra gerjeszti a jobbágyok földesurait - tette hozzá Keresztúry. Az említett jobbágyok Lippay György esztergomi érseknek és Szelepcsényi György magyar kancellárnak alattvalói voltak, amelyek közül a királyi kancellári tisztet betöltő Lippay38 fenyegető levelet írt Keresztúrynak, hogy semmilyen katonai végrehajtást nem tűr meg, azt azonnal jelenti az uralkodónak. Hanem abban az esetben, ha Wesselényi és I. Lipót 35 MNL OL E 199, 4. doboz, 16. pallium, fol. 8-9., Archivum familiæ Wesselényi (1583-1732), Bory Mihály levele Wesselényi Ferencnek (Garamszentkereszt, 1664. május 31.). 36 MNL OL E 199,6. doboz, 25. pallium, fol. 15-16., Archivum familiæ Wesselényi ( 1583-1732), Louis de Souches levele Wesselényi Ferencnek (Garamszentkereszt, 1664. június 1.). 37 Uo. fol. 17-18, Louis de Souches levele Wesselényi Ferencnek (Garamszentkereszt, 1664. június 2.). 38 KeresztúryLisAó„Cancellarius Uram”-at említ, ésebbőlnemlehetkikövetkeztetni,hogySzelepcsényi György udvari kancelláról (http://lexikon.katolikus.hU/S/Szelepcs%C3%A9nyiiitml [letöltve: 2016. június 1.]), vagy pedig Lippay György királyi kancelláról van szó. A források alapján azonban Szelepcsényi György kizárható, mert 1664 májusában Regensburgban (Ratisbona), júniusban pedig Krakkóban tartózkodott MNL OL E 199,6. doboz, 5. csomó, 101. pallium. 123
