Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság

kitűnő rendi kapcsolatokkal rendelkezett és jól ismerte a királyi országrész politikai viszonyait. Kiküldésére 1661 végén került sor, hogy rávegye a felső-magyarországi rendeket a császári sereg kvártélyoztatására és kivizsgálja a felmerült panaszokat.10 Wesselényi Ferenc nádor a Rottallal rokoni kapcsolatban lévő gróf Csáky István tárnokmestert azonban figyelmeztette, hogy a rendek képviselői panaszaikat és „az németeknek rettenetes raitok való Istentelen es nemesi szabadságuk ellen való cselekedeteiket" még Montecuccolival való találkozásuk előtt ismertessék a királyi biztosokkal.11

Hausner Gábor és Nagy Levente azt feltételezik, hogy a „Riposta” másolata valamilyen módon a magyar politikusok kezébe kerülhetett, akik a rájuk vonatkozó kényelmetlen részeket kihagyva latinra fordították és terjeszteni kezdték azt.12 Az ilyen és ehhez hasonló röpiratháború mindig is a politikai harc része volt. Ez a dezinformáció pedig bele illett az 1662. évi országgyűlésen folytatott politikai csatározásokba. Egyben lehetőséget teremtett arra is, hogy a manipulált pamfletre adandó válasszal tovább szítsák az ellentéteket. Valószínűnek tartom, hogy Porcia a politikai alkudozások során akarta „kiszivárogtatni” a röpirat eredeti szövegét, de a módosított változat előbb napvilágra került. Nyilvánvaló, ha az udvar, vagy Montecuccoli állt volna a háttérben, az inkriminált részeket nem hagyták volna ki a latin nyelvű röpiratból. A tábornagynak azonban nem csak a magyarok, hanem a császári hadvezetésben és vélhetőleg az udvari politikusok között is számos ellensége volt. Katonai ellenlábasai közé tartozott Louis Raduit de Souches táborszernagy, aki szerint Montecuccoli nem harctéren, hanem inkább a könyvekből tanulta a hadakozást.13 Adolf Ehrenreich Puchheim ezredes komáromi főkapitány, sem rejtette véka alá véleményét, amikor 1663-ban nyíltan bírálta a tábornagy hadvezetését.14

Bárki is volt a Montecuccoli-féle jelentés kiszivárogtatója, a pamflettel óriási politikai vihart kavart. Az ügy hullámai Wesselényi Ferenc nádorig értek, aki a magyarokat sértő röpirat ügyében az „alapmű” megrendelőjénél Porcia hercegnél emelt (augusztus 6.) panaszt. A Titkos Tanács elnöke gróf Nádasdy Ferenc országbírót és Róttál Jánost bízta meg (augusztus 16.), hogy működjenek közre a rendek lecsendesítésében.15 Ezen a napon kapta kézhez Zrínyi Miklós levelét, amelyben a bán arról tájékoztatta a

10 Giovanni Chiaromani pármai követ jelentése Bées, 1661 december 17. ÓvÁRY 1901.156.

11 Wesselényi Ferenc Csáky Istvánnak, Murányalja, 1661. december 24. MNL P 72 Csáky család lt 106. cs. fbl 709.

12 Nagy-Hausner 2011.698., 701.

13 Helbig 1862.69.

14 Adolf Ehrenreich Puchheim komáromi főkapitány (1651), vezérőrnagy (1663. 08. 02.), altábornagy ( 1664. 08.12.). 1663-tól (?) az Udvari Haditanács tagja.

15 Toma 2005.138.

9