Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Zay Orsolya: Uradnak szája íze szerint való étek. Kora újkori táplálkozási szokások a történeti és régészeti források tükrében
STUDIA AGRIENSIA 34. Zay Orsolya Uradnak szája íze szerint való étek Kora újkori táplálkozási szokások a történeti és régészeti források tükrében Fogyasztási szokásokkal a tételes leltárak rendtartások, vásárlási listák alapján korábban is foglalkozott a történettudomány, de maga az étkezéskultúra az utóbbi 10-15 évben kezdett nagyobb hangsúlyt kapni. Kisbán Eszter munkáját kell kiemelnünk mindenekelőtt, aki a néprajzból kiindulva kutatott, de a késő középkort és a kora újkort is gyakran vizsgálta különféle szokások és élelmiszer-alapanyagok, vagy épp az alapélelmiszerek kapcsán. Ezután jelent meg az újabb generáció Benda Borbála és Füreder Balázs Gábor személyében, akik teljes kutatómunkájukat szentelik a gasztronómia témakörének. Jelen kutatás azonban nem szokványos úton indult. Mondhatnánk azt is, hogy a tanulmány szerzője úgy került a téma közelébe évekkel ezelőtt, ahogy Pilátus a credóba, hiszen elsődleges kutatási területem nem a gasztro-történet. A múzeumi közművelődési tevékenységek között az elmúlt években a megszokott múzeumpedagógiai eszközök és a szakmai előadások mellett egyre nagyobb teret nyer a kísérleti régészet, az interaktív életmód-bemutatás is. Hazánkban is több helyen láthatunk mentalitástörténettel, életmódtörténettel kapcsolatos programokat, melyeknél az egyik legkézenfekvőbb és a legtöbb látogatót vonzó attrakció a gasztronómia szokott lenni. Érthető a laikus és - valljuk be - a szakmai közönség érdeklődése, mivel a táplálék elkészítése ma is a mindennapi teendők közé tartozik, az pedig, hogy a különböző korszakokban ezt másképp vagy pontosan milyen rendszer, beosztás szerint tették, mindenki számára érdekfeszítő. Több múzeumban építették vissza eredeti helyére és rendezték be a konyhákat, sütőházakat, ahol pedig megfelelően lelkes kollégák is dolgoztak, ott el is kezdődtek a kísérleti jellegű programok. (1-2. kép) Természetesen nagyon sokféle történeti étkezéssel kapcsolatos rendezvénnyel találkozhatunk Magyarországon és a nagyvilágban. A kérdés a szerző számára inkább az, hogy ezt a populáris-modern, vagy lokálpatrióta kezdeményezések mellett lehetséges-e igazi történeti megalapozottsággal véghezvinni. A rendezvények látogatottságából kiindulva láthatjuk, hogy igény van a modernizált és a kevés történeti háttérrel, de annál nagyobb hazafiassággal szervezett helyi rendezvényekre is. Mégis régész-történészként mindig érdekelt, hogy ha megfelelő szakmai hátteret biztosítunk - tehát a kezdeményezés előtt igen komoly kutatómunkát 247
