Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
A kötet szerzői
DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM, EGER A KÖTET SZERZŐI Búzás Gergely 1965-ben született Pécsen. Régész-művészettörténész. Tanulmányait az ELTE BTK Művészettörténet- Régészet szakán 1984- 1989 között végezte. 1989-től a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumában dolgozik régészként a középkori királyi palota és a középkori város épületeinek feltárásán, 2011-óta a múzeum igazgatója. Visegrád mellett számos hazai és külföldi lelőhelyen középkori várak, kolostorok, székesegyházak feltárását vezette vagy vett részt ilyenek kutatásában. 1990 óta külső előadóként előbb az ELTE, majd a Pécsi Tudományegyetem, ezután a Szegedi Tudományegyetem, jelenleg pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékén középkori építészettörténetet és régészetet oktat. Szakterülete a középkori kőlaragás és építészettörténet kutatása, középkori épületek 3D rekonstrukciója. Feld István Kaposváron született 1951-ben. Régész-történész. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen végzett tanulmányait követően 1975-1987 között az Országos Műemléki Felügyelőség, majd 1995-ig a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. 1995-től előbb a Miskolci Egyetem, majd az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem egyetemi docense, jelenleg az utóbbi Régészettudományi Intézete Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe az épületrégészet, a magyar középkori és kora újkori világ építészete, különös tekintettel a várakra és kastélyokra. A hazai várkutatókat tömörítő Castrum Bene Egyesület elnöke, a nemzetközi konferenciasorozat állandó szervezőbizottságának magyar képviselője. Fodor László A Eleves megyei Karácsondon született 1946-ban. Régész muzeológus. Alsó- és középiskoláit Egerben végezte. Az egri Tanárképző Főiskolán történelem tanári és népművelői oklevelet szerzett, majd Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi karán diplomázott őskoros és középkoros régészként. Már a középiskola elvégzése óta részt vett a múzeumi munkában, ásatási segédmunkától, régésztechnikusságon át a restauráláson keresztül a régészettel kapcsolatos szinte minden munkaterületen dolgozott. Több éven át az Országos Műemléki Felügyelőség (ma Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, Budapest) munkatársa, ahol legfőbb munkaterülete az Egri Vár régészeti kutatása volt, de mindemellett számos egyéb városi és megyei régészeti feladatot is ellátott. Az ország több területén kapcsolódott be különféle régészeti kutatómunkákba (pl. Győr, Sopron, Környe, Pécsvárad, Szekszárd, Kisnána). 1972-ben az OMF-től került a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeumához, ahol nyugdíjazásáig dolgozott, 1993-tól osztályvezetői beosztásban. Számos tudományos cikket, tanulmányt írt, lektorált, több kiállítást rendezett. Tagja az egri Fertálymesteri Testületnek, valamint a Visegrádi Szent György Lovagrendnek. Munkáját országosan Schönvisner, Móra Ferenc, valamint szakmai nívó díjjal ismerték el. Egerben 1995-ben Pro-Agria díjban részesült. Fülöp András 1972-ben született Kaposváron. Régész, épületkutató. E tanulmány készítésekor a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központ munkatársa. 1995-ben diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán, régészet szakon, középkor szakirányon. Kezdetben műemléki védettségű régészeti lelőhelyeken végzett kutatásokat (Veszprémvölgy, apácakolostor, Veszprém, székesegyház, Sirok, vár, Somló vár, Tihany-Csokonai-liget stb.). Az elmúlt évtizedben falkutatásokkal foglalkozik az ország különböző pontjain, melyek nemcsak középkori, hanem javarészt 18-19. századi műemléki védettségű épületek vizsgálatait is jelentik. Heves megyei kutatásai közül kiemelendő a hevesi római katolikus templom, a gyöngyösi volt jezsuita gimnázium és ún. vármegyeház épülete, továbbá számos egri lakóház. Giber Mihály 1979-ben született Vácon. Régész. Felsőfokú tanulmányait a szombathelyi tanárképző főiskola történelem tanári szakán, illetve a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar régészet szakán (középkori szakirány és kora újkori régészeti 165
