Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Városfal. Eger várost egykor körülvevő falakról
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. vegyes javításokat igazolják a 16. századból ismert feljegyzések, amikor is a vár megerősítésére kezdeményezett hadimérnöki munkáknak gyakran volt feladatrésze a városfalak szükséges megerősítése is. Több adat szolgál még információval a várbeli munkák számadásaiban, amikor is az építőmesterek, a vári munkák mellett a városfalat javítják, és arról is van adat, hogy ott elsősorban környékbeli munkások, napszámosok dolgoztak. 7. A városfal keleti, azaz a vár északkeleti sarkához csatlakozó városfalrészlet nyomvonaljelölése Házáéi Hugó térképrészletén, 1753 E néhány adat is azt bizonyíthatja, hogy az Egert egykor körülvevő városfalak elsősorban az 1500-as évek harmadik és negyedik évtizedében kezdtek valójában kiépülni, és leginkább a várral párhuzamosan a török elleni védelmi felkészülésre végeztek azokon nagyobb munkálatokat. Ilyen jellegű építkezések történtek a Perényi-Várkoch időszakban, valamint az őket követő Dobó István védelmi előkészületei során is. De a második ostrom előtti évtizedek vármegerősítési munkái mellett a haditanácsi utasítások a hadmérnöki terveknek fontos részévé rendelték a várost védő falrendszerek kijavítását és megerősítését. Foglárium és Cisztercita Gimnázium nyugati kerítése A mai Bródy Sándor utca közepén a Cisztercita templom mögött a Széchenyi utca felőli magas riolittufa talon épült meg egykor a városfal itt lévő része. Az itt álló Cisztercita rend gimnáziuma mögötti egykori kerítés 18. századi végi kiépítése - akkor már csak a nyugati külváros felőli lezárásaként - jó szolgálatot tett, mivel alapszerkezetében megmaradt a városfal egy része. Ebben, a mintegy négyszáz méteres szakaszban még felismerhető részleteket láthatunk az egykori fontos építményből. A városfal ezen szakaszát az utcanév is jelzi. A Bródy Sándor utca és Városfal utcai sarokterületen viszonylagos épségben maradt meg az egyik bástya, amelyet ma is láthatunk. Ez a terület ugyan jelenleg az egykori városfalrendszer egyik leglátványosabb megmaradt része, azonban ismertetésünkben csak megemlítjük, mivel a kötet egy másik tanulmánya bővebben tárgyalja az itt lévő építési munkák során megfigyelteket, és az egykori gimnáziumi kerítésmaradványt.13 Szent Miklós városrész vagy Ágostonrendiek egykori kolostorának területe Az un. Rác templom környékét már a középkorban Szent Miklós városrésznek nevezték, az Agostonrendi remeték ottani templomáról és kolostoráról.14 Az egri kolostoruk és a Szent Miklósnak szentelt templomuk építési ideje ismeretlen, de 1346-ból két okleveles említése is fennmaradt a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárában. A kolostor virágzása a 15. század második felére tehető, amikor is adatok vannak arról, hogy 1456-ban Angeli bíboros a pápa nevében bizonyos ünnepekre 100 nap búcsút engedélyezett a templom látogatóinak és a fenntartására adakozóknak. 1498-ban itt tartották a rendi káptalant is.15 A kolostort még a 16. század elején is több okleveles adat említi, nagyrészt birtokokkal kapcsolatos ügyekben. A kolostor elnéptelenedését és a Szent Miklós templom pusztulását az 1552-es ostromra teszik, de különböző birtoklási ügyekben a rend jogai fennmaradtak, s több ízben kerültek ellentétbe az egri várnagyokkal, ill. kapitányokkal.16 1576-ban a kolostor telkét már Ungnád Kristóf várkapitány birtokolta, aki ott házat is épített, majd az 1596-os ostrom után az a hódító törököktől a rácok birtokába került. A környékre a „platea Sancti Nicolai”, azaz Szent Miklós városrész elnevezést egy 1476-os urbáriumban találjuk először, s mintegy száz éven keresztül így említik az összeírások. A török után viszont „Piatea riscianorum” a terület megnevezése. A városrész a mai Széchenyi utca északi végétől a Tűzoltó térig terjedhetett, keleti és nyugati határát a terepadottságoknak megfelelően az Eger patak, illetve a későbbi városfal határolhatta.17 Északi városfal nyomvonal helyzete és környéke A Széchenyi utca végén, a keleti oldal utcasarkán épült fel a 20. század elején az Orsolyák elemi iskolája, amelynek hátsó udvarán és kertjében a mai napig is látható a városfal további kelet felé húzódó 13 Jankovics 2016.114-125. 14 Fallenbüchl 1943. Az Ágostonrendi szerzetesek reguláját 1256-ban IV. Sándor pápa hagyta jóvá, s a rend közel 20 év múlva már Magyarországon is elterjedt, olyannyira, hogy az 1295-ös sienai káptalan 36 magyarországi kolostorról tud. 15 Fallenbüchl 1943. 16 Kovács l966. 17 Kovács l965. 81, Fodor 2005. lásd: EGAL 2005. évi kisebb megelőző kutatások és más építési beruházási alkalmak helyszíni megfigyelései. DIV Régészeti adattár: Mária utca. 112
